Monthly Archives: January 2013

KTamas Svédországban holnap dolgozni megy

Reggel fájdalmas felismerés fogadott: a lakásba nincs cukor, így a reggeli kávét ma feketén ittuk, és konstatáltuk, hogy bár a kotyogós nem csinál alapvetően rossz kávét, azért cukor nélkül már kijön az, hogy olyan jót se.

Délelőtt eljátszottam a Facebook Graph Search-csel, megállapítottam hogy maximum három percig érdekes játék, utána pedig tikkelhetsz, hogy át lett rendezve a teljes felső sávod, és semmi sincs a megszokott helyen, ahol a szemed keresi őket. Ja, meg végre kipakoltam a bőröndöket, egyelőre csak egy asztalra meg a ruhákat a másik ágyra, mert egy darab szabad szekrény/fiók sincs a lakásban, a tulaj pedig sajnos lebetegedett, így nem tudta még elvinni a cuccait. Eredeti terveimmel ellentétben kihoztam majdnem a teljes könyvespolcomat, főleg azért mert egy részüket még mindig nem olvastam el, de majd egyszer.

Már majdnem kezdtem elunni magamat amikor eszembe jutott, hogy amúgyis szeretnék egy fülest az irodába, és mégiscsak a hifi egyik hazájában vagyok, nézzünk körül, milyen boltok vannak a városban, kis guglizás után rábukkantam a végtelenül kreatív nevű earphones boltra, ahol elképesztő mennyiségű fülest lehet kapni és jópárat kipróbálni, így feléjük vettem az irányt. Előtte belebotlottam abba, hogy a lakástól nemmessze van egy használthifis, ahol bár füles kevés van, de erősítő és hangfal megszámlálhatatlan, mozdulni nem lehet a boltban, szóval a legjobb fajta, lesz ott egy jó kis bevásárlóköröm hamarosan, én érzem.

Közben megebédeltem az útbaeső Pizzahutban, ahol beszélgettem egy kört a pincérrel, akiről kiderült hogy finn és bondingoltunk egy kört a közös eredetű anyanyelveink és az azokban hasonlító szavak kapcsán, valamint megjegyezte, hogy amúgy tökre finnül nézek ki. Nem ő az első, amúgy.

Az earphones boltban végighallgattam az érdekesebbnek tűnő füleseket, kettő ragadott meg, az egyik a Marshall Major, amivel kb. a megjelenése óta szemeztem. Hosszasan hallgattam rajta mindenfélét, és nagyon próbáltam szeretni, de a végén muszáj volt megállapítani, hogy bár szép, kényelmes, egyszerűen nem éri meg a pénzét (itt 1000 SEK, otthon olcsóbb), tényleg a márkáért fizetsz, nem is keveset, nagyjából a felét érné meg, ilyen hangminőséggel.

Ami viszont teljesen meglepett, az az audio-technica ATH-ES7-ese, ami bár egy árkategóriával feljebb van (a boltban 1890 SEK volt, ebayen találtam olcsóbban Angliából), hangminőségben szintén nem ugyanott versenyzik, a telefonomról hallgatgattam vele csak dolgokat, és úgy szólt valami egészen hihetetlenül gyönyörűen, tisztán és kereken az egész, szóval jelenleg ez tűnik a nyertesnek, és ki tudja, mennyit javít még rajta egy füleserősítő. Közben alternatívának bejött a képbe az AKG K271-ese, ami kb. ugyanannyiba kerül, ellenben ahhoz már tuti kell erősítő, és sokkal nagyobb, bár ugye az irodába kell, de az mindig hasznos, ha magammal is tudom vinni. Meglátjuk.

További délutáni felfedezésem, hogy a helyi Starbucksklón-kávézólánc, az Espresso House sajnos a nagyonrövid-nagyonkeserű iskolát követi eszpresszók tekintetében, így ott nem fogok frekventálni, a sarkiboltban lévő egyeneszpresszógép számomra finomabb kávét csinál, marad az. És még olcsóbb is.

Hazafele beugrottam az Elgiganten nevű Media Markt klónba, ahol eljátszottam a kirakott okostelefonokkal, ismételtem megállapítottam hogy bár az új felsőkategóriás androidok szépek, jók, gyorsan, egyszerűen túl nagyok, a Nexus 4 például tökéletes lenne egy 4″-es kijelzővel a 4,8″ helyett. Valamint tovább szemeztem az iPhone 5-ttel, aminél egyre közelebb kerülök a megvásárlásához.

Végül az esti bevásárláskor futottam bele három nap után először úgy igazán, hogy valaki nem tudott beszélni angolul, a sarki pékségben, de az eladónő gyorsan kihívott egy pékfiút aki készséggel megválaszolta az “és ez mi és van-e ebben tej” kérdéseimet. Vettem négy darab ilyen vajascukrozott levelestésztát, vacsorára megettem belőle kettőt az ajándékba kapott szilvalekvárral, többet nem tudtam, mert valami egészen ijesztően tömény dolog. De finom.

Hamarosan megyünk zombikat irtani, ti addig nézzétek, ahogy Dolph Lundgren énekel nektek elviszt és közben karatézgat (köszi r3nt0n):

KTamas Svédországban van már, 2. rész és lassan kell valami kreatívabb címadás

Tíz óra alvás után reggel bementem az irodába, megkérdezni pár adminisztrációs dolgot, aztán hazajöttem, bár először elbambultam a villamoson és továbbmentem a megállómnál párral. Mindenközben felfedeztem, hogy az itteni, amúgy valami franchise rendszerben gyártott fahéjas csigánál csak egy dolog finomabb, a vajkaramellás csiga.

Ezután a sarki 7-11-ben kiderült, hogy a harmincnapos BKVVästtrafik bérletnél a “Youth” kategória nem a diák, hanem a 26 év alatti, ergo olcsóbban utazok, ami tökjó. Ugyanitt futottam bele először abba, hogy valamiért nem szerette a bolti rendszer egyik magyar (természetesen dombornyomott és csipes) bankkártyámat se. Egy ideje kettő van, ami kicsit talán túlbiztosítás, de amióta pont egy külföldi út előtt egy nappal törtem el egyet véletlenül, illetve a múltkor sikerült kinyírni az egyik mágnescsíkját…

Itthon két fájdalmas dolgot fedeztem fel: egy, nem úszom meg az IKEÁzást, mert olyan alapdolgok hiányoznak a lakásból, mint egy vágódeszka, az előbb vágtam fel egy üvegtányéron a csirkemellt az ebédhez, mint az állatok. Kettő, nem vettem olajat a főzéshez, így beáldoztam a tulaj olivaolajának utolsó cseppjeit, remélem nem fogja a szivére venni.

A nap egyik kellemes megfigyelése, hogy a harmadik emeletnek és az utcára néző ablakoknak köszönhetően elég durván világos albérletem van.

Délután sikerült kétszer egymás után újra kifagynia a telefonomnak, nagy nehezen kiderítettem hogy a root app szivat, aminek a fejlesztője se tudja, hogy miért akasztja ki a telefonokat, ez igen bíztató, szeretek az Android nevű gettóban élni. Tudom, ne rootoljam a telefonomat, igazából csak az AdFree miatt kell már csak, és ha nagyon akarok anélkül is élhetek, de a root leszedéséhez újra kell húzni az egészet, amivel szórakozzon a halál, bár asszem nem lesz más opcióm. Ez legyen a legnagyobb gondom, mondjuk.

És ezzel kábé záródik a mai nap, a délután további része otthoni punnyadással telt, az este felfedezése a SpotMySongs nevű zseniális szolgáltatás, ami iTunes playlistekből Spotify verziót csinál, ezzel migráltam át például a Julistól kapott guiltypleasure-playlistet.

A holnapi nap még kérdőjel, de lehet, hogy megnézem a helyi uszodakomplexumot például, vagy egyéb dolgokat a városban. Aztán pénteken indul a munka.

(Trigger warning: linkben további instagramképek. Most bizonyosodik be igazán, hogy a legjobb fényképezőgép ami mindig nálad, sőt, ami a legelérhetőbb helyen van nálad, és ráadásul azonnal meg is tudom osztani a szociálisweben, így kiütéssel nyer a mobilom.)

KTamas Svédországba megy, első rész és első nap

Reggel felkeltem hajnal háromkor, édesapám kivitt a reptérre, és bár a tejfelköd miatt fél óra késéssel, de felszálltunk, és két órával késöbb Göteborgban voltunk. A repülőn egyébként együtt utaztam egyébként Kobakkal és családjával, aki éppen a Geogebráról ment előadni Svédbe.

Utólag lehet, hogy taxit kellett volna hívnom és vállalni a pluszköltségeket, mert a reptéri busz még bevitt a városközpontba, de mire ott megtaláltam a villamosomat, addigra háromszor akartam a földhözvágni a Nexus S-emet, mert a GPS sehogy sem bírt jelet találni. Végül csak sikerült megtalálni a megfelelő villamost — amin asszem sikerült kétszer lyukasztani jegyet, de mindegy — és hazaértem a két nagy bőrönd plusz teli Bagaboo kombóval. Előtte a sarkon megittam egy duplaeszpresszót, amitől a világ egy sokkal szebb hely lett, valamint a bolt megerősített abban, hogy jó helyen járhatok, mert konkrétan metál szólt a hangszórókból.

Ilyen szép kilátásom van az erkélyemről

Ilyen szép kilátásom van az erkélyemről

Szerencsés módon rögtön belefutottam a főbérlőbe, aki azt hitte, csak két nap múlva jövök, mert a cég is azt hitte valamiért, gond ebből nem volt, sőt, megbeszélhettük a megbeszélendőt, például hogy mi marad és mi megy a lakásból (majdnem minden marad, és ez jó). A wifijelszó sikertelen kitalálása után közfelkiáltással kinulláztuk a routert — ami egy igen csinos Airport Extreme –, most este futottam pedig még egy kört azzal, hogy milyen csatornára rakjam, mert az alapbeállításon példul nem tudtam csatlakozni hozzá rendesen.

Ha jól mértem fel a helyzetet, akkor a városban egy bevásárlóközpont van, az ellenben akkora, hogy körülbelül mindent el lehet intézni benne, úgyhogy megcéloztam, és nem lőttem mellé, mert produktív pár óra következett.

Első és legfontosabb lépésként megtaláltam a helyi Pizzahut 75 koronás svédasztalosall-you-can-eat menüjét, amiben az egyetlen apró hiba azok a kirakott székek voltak, amiket szupervékony emberekre terveztek, én már csak nagyon szűken fértem beléjük, bár a végére került egy olyan, amin nem voltak gyilkos karfák. Ebéd közben lamentáltam az előzőleg végigkérdezett mobilszolgáltatók prepaid mobilnetajánlatain, majd végül úgy döntöttem, 3-s leszek, adnak 2 giga adatot meg limitek nélküli mindenmást havi 200 koronáért, az egész megvolt 5 perc alatt, bár pár órával később vissza kellett mennem, mert egyszercsak meghalt az egész. Ekkor derült ki, hogy nem töltötték fel automatice elsőre pénzzel a kártyát, azért. Annyi baj legyen.

Utána bevásároltam a gyógyszertárban pár szükséges dolgot, meg a játékboltban Mountain Dew-t és Spotify feltöltőkártyát, mert ez utóbbi nem csak az IP-t, de a bankkártyát és a paypalt is geobanolja. Mindeközben megcsodálhattam a mindenféle Minecraftos cuccokat. Zárásképpen bementem az első utamba eső bankba, megkérdezni, mivel is jár a számlanyitás, ezzel még lehet, hogy lesznek szívások, de én bízok a legjobbakban.

Hazafele csonttáfagyott a telefonom, kb életében először, lehet, hogy érzi, hogy egyre inkább meg akarok tőle szabadulni. Előtte még bevásároltam a sarki szupermarketben, a napi dolgok mellé jött még egy adag Angry Birdsös cukorka is, leginkább mert annyira meglepett, hogy nem tudtam otthagyni.

Hosszú volt ez a nap, a belső órám jelenleg este 9-nek érzi az időt így fél hétkor, mindenesetre lehet, hogy ma szokatlanul korán fogok lefeküdni. Holnap reggel beugrok az irodába, viszek az egyik leendő kolléganőmnek egy üveg unikumot, aztán meglátjuk, mi lesz, elvileg van még két szabad napom, mert csak pénteken kezdek.

(Trigger warning: a linkek egy jórésze instagramos képekre mutat, és nem féltem effekteket használni.)

KTamas Svédországba megy, és költözik

Sűrű nap volt a mai, reggel még bementem a cégbe, három dolgot kellett elintéznem, ebből kettőt sikerült is, egyet meg persze elfelejtettem, közben újra és tényleg elbúcsúztam pár embertől, amiről veszélyes dolog visszanézni a képeket, mert esetleg homok megy a szemembe, vagy ilyesmi. Jó, csak nem bírtam ki, ide is rakok egyet. Olyan szépen keserédes, vagy mi.

2013-01-28 10.06.02

Aztán a bevásároltunk a józsefvárosin bőrőndöket meg mindenféle ruhákat amiknek a vásárlása már erősen érett, ebédeltem egy utolsót az Iguanában Lmaoplane-nel, majd önmagamat is meglepve kevesebb, mint 3 óra alatt kiköltöztem az albérletből édesapám hathatós segítségével. Tekintsünk most el attól a közjátéktól, hogy bár mindent megnéztem háromszor, hogy nem hagyok-e ott valamit, a hűtöt nem annyira. Az még egy dolog lett volna, hogy Neuromancertől vett keményen gyomronvágó házipálinkát sikerült otthagyni. Azt viszont kínosabb volt most este 9 körül felfedezni, már itthon, az agglomerációban, hogy a 6 hónapra előre kiváltott spéci szemcseppem is ottmaradt a hűtőben. Mondjuk holnap mégkínosabb lett volna, de így még volt édesapámnak este egy gyorsköre vissza Pestre. Most mindenesetre minden megvan, a pálinka is, na meg viszek egy üveg unikumot, amire már le is csapott egy leendő kolléganőm, úgyhogy saaaaaaaaaajnos holnap kénytelen leszek venni mégegyet a dutyfreeben. Remélem érzitek a fájdalmat a hangomban.

Nézem az órát, 10:5011:05 van, 3-kor kelek a hajnali géphez, és még mindig nem akarok lefeküdni, de nagyon kéne, szóval. Innen folytatjuk.

P.S. ezt az énblog dolgot még tanulom, kezdőbetűzni nem vagyok hajlandó, úgyhogy az emberekből nickek lettek.

Zene kiszedése youtubevideókból gyorsan és hatékonyan *nix alatt

(Még mindig kósza posztok a draft mappámból)

Két dolog kell ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan zenét szedjünk ki youtubevideókból: jwz youtubedown scriptje és egy ffmpeg.

Az elsőt letöltjük, elrakjuk valahova, beállítjuk executablenek (chmod +x), berakjuk a PATH-ba és onnantól kezdve csak az URL-t kell hozzávágni, és szépen letölti az embernek az adott videóból a legjobb minőségű verziót. Aminek általában még így is szarrá van tömörítve a dynamic range-e, dehát mindent nem lehet.

Utána pedig kimásoljuk a letöltött fájlból a hangsávot ffmpeg segítségével:
ffmpeg -i youtubevideo.mp4 -acodec copy -vn zene.m4a

A hang legtöbbször aac-ben van a videókban, ezért ad meg az ember m4a kiterjesztést a kimenetnek. Néha azonban nem, ekkor érdemes megnézni, hogy mi is van benne az ffmpeg -i youtubevideo.mp4 segítségével.

Bagaboo

(Ez a poszt még több hónapja íródott, aztán szomorkodott a draft mappámban. Most azonban került, mert egyrészt pár napja egy kedves lány a metróban leszólított csillogó szemekkel, hogy hol vettem a táskámat, előtte pár héttel meg egy néni szólt rám a Móriczon, hogy el van írva a táskámon a felirat)

Többhetes szenvedés, vacilálás, élőben kipróbálás, még sokat vacilálás és szenvedés után megrendeltem az új táskámat a Bagaboonál, három hét alatt el is készült, ahogy kellett. Méreteit tekintve M-es, kívül sötétzöld, belül piros, és még bele lett pakolva pár hasznos extra is. Így néz ki:

Bagaboo

A táska mockupját kiraktam anno facebookra, akkor derült ki tulajdonképpen, hogy a Magyar Népdaleket, amiből két pólóm is van egyébként, senki sem ismeri a magyar interneten azon a kb. 80 emberen kívül, aki benne volt ebben az igen kiterjedt injoke-ban, úgyhogy a kép valóságos lájk- és share-cunamit indított el. Sem az ötletért, sem a dizájnért nem engem illetnek a kreditek, mindenesetre egy harmadik menet pólórendelés lehet, hogy van még a dologban. Ha valaki megszervezi.

Búcsú(k), ajándékok

Egész héten emberektől búcsúzkodom, tegnap a céges búcsúsörözés volt, és azonkívül, hogy baromi jó volt, ilyen menő ajándékokat kaptam, innen is köszönöm mégegyszer:

espellgoodbye

(Ha nem értesz belőle semmit, nem benned van a hiba, a póló az évek során felgyűlt injoke-okkal van tele nagyrészt, a giftcardon lévő bögre-wordcloud a csetüzeneteimből jött össze, a lekvárt pedig ez az agnus poszt ihlette, ami egy jóideig bent volt skype-on státuszüzenetként)

Már nem aktuális! – Kiadó lakás a II. kerületben

Az a helyzet, hogy mivel én elköltözök Svédországba, és Gazs is továbbáll, felszabadul viszonylag hamar (február eleje-közepe) az a remek albérlet, amiben lakunk, és mivel ez a lakás jó ideje barátról barátra jár (mi LacKactól örököltük), meghirdetjük itt és a szóslmédiába, hátha sikerül most is továbbadni.

A lakás ki lett adva.

A lakás A II. kerületben, a Tölgyfa utcában található, a Margit híd budai hidfőjétől két percre. 50nm-es, 1+2 félszobás, cirkós, bútorozatlan de gépesített (mosógép, mikró, villanytűzhely, porszívó). Különösen ideális két különálló embernek, mert a két félszoba a lakás két végében található, a kettő között van a nappali meg az amerikai konyha.

Költségek:

  • 78000 Ft maga az albi
  • 11500 Ft közös költség (benne a víz)
  • 2000 Ft biztosítás (bérlő ingóságai is benne vannak).
  • Gáz, áram egyedi mérés szerint
  • UPC net van a házban

További extrák: csendes, nyugis ház, ami előtti utcaszakaszon ráadásul ingyenes a parkolás is.

Itt pedig egy képgalléria róla alább. Érdeklődni lehet emailben nálam vagy Gazsnál.