KTamas Svédországba megy, első rész és első nap

Reggel felkeltem hajnal háromkor, édesapám kivitt a reptérre, és bár a tejfelköd miatt fél óra késéssel, de felszálltunk, és két órával késöbb Göteborgban voltunk. A repülőn egyébként együtt utaztam egyébként Kobakkal és családjával, aki éppen a Geogebráról ment előadni Svédbe.

Utólag lehet, hogy taxit kellett volna hívnom és vállalni a pluszköltségeket, mert a reptéri busz még bevitt a városközpontba, de mire ott megtaláltam a villamosomat, addigra háromszor akartam a földhözvágni a Nexus S-emet, mert a GPS sehogy sem bírt jelet találni. Végül csak sikerült megtalálni a megfelelő villamost — amin asszem sikerült kétszer lyukasztani jegyet, de mindegy — és hazaértem a két nagy bőrönd plusz teli Bagaboo kombóval. Előtte a sarkon megittam egy duplaeszpresszót, amitől a világ egy sokkal szebb hely lett, valamint a bolt megerősített abban, hogy jó helyen járhatok, mert konkrétan metál szólt a hangszórókból.

Ilyen szép kilátásom van az erkélyemről

Ilyen szép kilátásom van az erkélyemről

Szerencsés módon rögtön belefutottam a főbérlőbe, aki azt hitte, csak két nap múlva jövök, mert a cég is azt hitte valamiért, gond ebből nem volt, sőt, megbeszélhettük a megbeszélendőt, például hogy mi marad és mi megy a lakásból (majdnem minden marad, és ez jó). A wifijelszó sikertelen kitalálása után közfelkiáltással kinulláztuk a routert — ami egy igen csinos Airport Extreme –, most este futottam pedig még egy kört azzal, hogy milyen csatornára rakjam, mert az alapbeállításon példul nem tudtam csatlakozni hozzá rendesen.

Ha jól mértem fel a helyzetet, akkor a városban egy bevásárlóközpont van, az ellenben akkora, hogy körülbelül mindent el lehet intézni benne, úgyhogy megcéloztam, és nem lőttem mellé, mert produktív pár óra következett.

Első és legfontosabb lépésként megtaláltam a helyi Pizzahut 75 koronás svédasztalosall-you-can-eat menüjét, amiben az egyetlen apró hiba azok a kirakott székek voltak, amiket szupervékony emberekre terveztek, én már csak nagyon szűken fértem beléjük, bár a végére került egy olyan, amin nem voltak gyilkos karfák. Ebéd közben lamentáltam az előzőleg végigkérdezett mobilszolgáltatók prepaid mobilnetajánlatain, majd végül úgy döntöttem, 3-s leszek, adnak 2 giga adatot meg limitek nélküli mindenmást havi 200 koronáért, az egész megvolt 5 perc alatt, bár pár órával később vissza kellett mennem, mert egyszercsak meghalt az egész. Ekkor derült ki, hogy nem töltötték fel automatice elsőre pénzzel a kártyát, azért. Annyi baj legyen.

Utána bevásároltam a gyógyszertárban pár szükséges dolgot, meg a játékboltban Mountain Dew-t és Spotify feltöltőkártyát, mert ez utóbbi nem csak az IP-t, de a bankkártyát és a paypalt is geobanolja. Mindeközben megcsodálhattam a mindenféle Minecraftos cuccokat. Zárásképpen bementem az első utamba eső bankba, megkérdezni, mivel is jár a számlanyitás, ezzel még lehet, hogy lesznek szívások, de én bízok a legjobbakban.

Hazafele csonttáfagyott a telefonom, kb életében először, lehet, hogy érzi, hogy egyre inkább meg akarok tőle szabadulni. Előtte még bevásároltam a sarki szupermarketben, a napi dolgok mellé jött még egy adag Angry Birdsös cukorka is, leginkább mert annyira meglepett, hogy nem tudtam otthagyni.

Hosszú volt ez a nap, a belső órám jelenleg este 9-nek érzi az időt így fél hétkor, mindenesetre lehet, hogy ma szokatlanul korán fogok lefeküdni. Holnap reggel beugrok az irodába, viszek az egyik leendő kolléganőmnek egy üveg unikumot, aztán meglátjuk, mi lesz, elvileg van még két szabad napom, mert csak pénteken kezdek.

(Trigger warning: a linkek egy jórésze instagramos képekre mutat, és nem féltem effekteket használni.)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *