Tag Archives: agymenes

Nem oszthatom meg senkivel, megosztom hát mindenkivel (10/31 never forget)

Tisztán emlékszem hogy lett vége. Tegnap este rákattintottam a Comments View-ra a Readerben, majd nem töltötte be, hanem felvillant egy popup hogy üdvözlünk az új Readerben, de valahogy az egész nem stimmelt. Reflexből nyomtam egy refresht és… megjött az új Reader. Egy ⌘R után eltűnt örökre a share fícsőr, írmagja se maradt. Még annyira se voltak képesek hogy a követettekből automatice egy Circle-t csinálnak a G+-on, vagy valami. Ki lett mondva, mostantól G+ van és más semmi. Exportálhat a dolgaimból egy JSON-t, ha nem tetszik, vihetem magammal, írják, csak hát, hova. Valaki elkezdett írni egy alternatív cuccot, meglátjuk mi lesz belőle, mert valahova menni kell, valahogy folytatni kell.

Arra is tisztán emlékszem, hogy kezdődött. A Google 2008 végén bevezette a megosztás fícsört, és Bártházi Andris nem sokkal utána ősszerakta a grdrsher-t: ide küldhetted be magad, hogy te is megosztasz dolgokat, és így fel lehett iratkozni mások megosztásfeedjére. Emlékszem, mikor még csak 40-50 ember volt ott, írtam gyorsan egy scriptet ami OPML-t csinált az oldalból amit utána egy mozdulattal be tudtam importálni a Readerbe, és akármilyen nyálasan hangzik, akkor egy egészen új világ tárult elém. Exponenciálisan kezdett nőni a feliratokozott feedek száma, hihetetlen mennyiségű új blogokat, oldalakat ismertem meg, majd jött a Turulmeme, ami összegyűjtötte a (többnyire) magyarok által megosztott dolgokat, ami szintén sokat dobott a feedjeim számán, mert mégtöbb érdekes dologra akadtam, és ez bizony jó volt. Akkor már nem mások megosztásainak megosztásfeedjeit olvastam, hanem konkrétan elkezdtem követni az embereket, és én is elkezdtem megosztani dolgokat. Jó sokat, mikor utoljára néztem a Reader statisztikáit, a követetteim közül nagyon durván én osztottam meg a legtöbbet, napi átlag kb. 10 itemet. Természetessé vált, hogy ha olvasok valamit, ami tetszik, érdekes, vitaindító, nagyon egyetértek vele vagy épp pont hogy nem, akkor egy kattintás, esetleg egy note, és meg van osztva, emberek olvassák, véleményezik, meg minden.

Mert lassan, de biztosan, elkezdett kialakulni egy közösség, főleg miután megjelent az a fícsör, hogy kommentelni lehetett egymás megosztásain. Egy olyan közösség, ami teljesítette azt az alapszabályt, hogy egy jó social network előbbutóbb sörözésbe torkollik (kelt akárhanyadik törvénye), volt is nem egy readersörözés, új barátságok születtek, remek embereket ismertem meg. Sőt, mikor tavaly kimentem a Szigetre egy napra, akkor konkrétan, mikor bemutatkoztam valakinek akivel látásból már ismertük egymást az internetről, az illető megjegyezte, hogy ja, igen, te vagy, szeretem a megosztásaidat, köpni-nyelni nem tudtam.

És… mindez eltűnt. Az elvonási tünetek már megkezdődtek: a böngészőablakom jelenleg így néz ki.

Nem véletlenül van ennyi tab nyitva, nagyjából a fele ugyanis arra vár, hogy kezdjek vele valamit, pontosabban: elolvastam, és most megosztanám. De nincs hova. Nem tudom, hogy mi lesz, hol fogjuk ezt folytatni, de valahol muszáj.

Huawei E1752 meg az OSX

Szolíd linuxos élményben volt részem a Huawei E1752-es számú mobilnetjével a Macbookon, ugyanis megszűnt működni egyszercsak. Először azt hittem, egy korábbi Time Machine-os restore kavart be, de utólag kiderült, szűz rendszeren se megy jól a driver, igaz máshogy törik. Mindenesetre egy firmware frissítés csináltam a modemen (az nem segített), majd rábukkantam valamelik Telenor oldalon (Dán? Norvég? one of those.) a gány Mobile Connect.app nélküli drivercsomagra, ami egyébként innen letölthető. Először persze le kellett irtani mlg az írmagját is a régi drivernek, ebben segítségemre volt a rootban kiadott 'find . -iname '*huawei*' és az ezekre kiadott rm -rf kombója, minden kext-app-plist-modemscript törlése után működött az új driverrel a már ismert módon, akár a cheetahwatchcsal is.

(Tanulság, az nincs, maximum, hogy a mobilnet nyomokban még mindig szopás tud lenni.)

Európa csak a határig működik, onnantól balkán van

Az ember meglátja a gépet ebayen. Persze UK-only shipping, de ír a cégnek, hogy nem lennének-e olyan rendesek, hogy mégiscsak elszállítják Magyarországra. Dehogynem, mondják, így a termék hétfő délelőtt lecsapva, egy óra múlva már jön is a módosított számla magyarországi szállítással (17.25 helyett 40 angol font), limitmódosítás után fizetés paypallel. A csomagot délután elszállítja a TNT a cég raktárából, este már London mellett van egy raktárban, hajnalban már Belgiumban, reggel negyed tízkor Budapesten. Egy gyors telefonhívás, hogy ne már otthonra szállítsák akkor, hanem a munkahelyre.

Az online tracking szerint délután 1-kor elindult a futár és… semmi. 4 óra… 5 óra… telefon, hogy hol van, “jaj mindjárt jön”. Semmi… újabb telefon fél hatkor, hogy ugyanmár. Mint az kiderült:

  • A címmódosítási kérelem valahol elakadt a rendszerben, így a csomagom mégiscsak ahhoz a futárhoz került, aki vidékre megy…
  • …aki viszont már látta, hogy a csomagnak Budapestre kell mennie, így nem csinált vele semmit, hanem egésznap ott pihent a csomagtartóban

Persze csak a többedik hívásra derül ez ki, mikor már túl késő, a diszpécser csaj pedig következetesen hölgyemnek szólít. Másnapra igérik, hogy jön 12-ig, de tényleg. Reggel azért telefon, hogy ugye biztos? Biztos. Oké, lehet tudni hol a futár? Jaj hát azt nem, tilos hívni a futárt munka közben.

Hív a futár nemsokkal utána: “nehéz itt parkolni, ha nem jon le a ház elé, csak délután fogjuk tudni ideadni”…

(függöny)

Hogyan (ne) vegyünk MP3-at? (Update: vegyünk)

Szóval adott egy dal, amit megvennék, mert nincs rendes minõségben torrenten, és különbenis. Több opció is van:

– iTunes
– Amazon
– eMusic
– Napster
– Rhapsody
– Amie St.
– LimeWire
– Lala
– Nokia Music store

Lássuk akkor! iTunes eleve kizárva, itthon sehogy se lehet onnan venni, csak ha gift carddal trükközünk, és 1 számért nem fogok venni 25 dollcsis kártyát. Amcsi amazon a címemet nem fogadja el (valszeg ha hazudnék, akkor a kártyánál buknék el), az angol pedig már az arcomba vágja, hogy geographical restrictions. Az eMusic nem tudja processzálni a free trialhoz a CIB-es netkártyát. A Lala szintén gyorsan tudatja, hogy õ US-only. Nokia Music Store-ból sincs magyar, Amie St.-en még (?) nincs fent a szám, Rhapsody US-only, Napster US-only, ja és ezek tuti DRM-esek, ami eleve nem játszik. Maradt a LimeWire, felrakom, csak p2p között találja meg ugyanazt a 64 kbites verziót, a store-juk szintén US-only.

Így hát várom a jóminõségu torrentet…

Apdét: Úgy döntöttem, futok még egy kört, hátha sikerül találni helyet ami a kártyát nem nézi, csak az IP-t, és sikerrel jártam: a lala.com nem néz bankkártyát — a paypalomat simán elfogadta — és a BlackVPN segítségével Amerikából meg tudtam venni. A szintet alulról üti (192 kb/s-es MP3), de már pont jó. Take that, internets.

Jó tudni…

…hogy a Huawei nagyszerű E220-as háromgés modeme nem csak az OSX-et tudja 15 kihúzásból egyszer kernel pánikba taszítani: eme hasznos feature jelentkezik windows alatt is, kékhalál formájában.

(igen, legfrissebb verzió, miegymás)

Napi káromkodás

Windows has made corrections to the file system.
204,748,960 KB total disk space.
101,600 KB in 3,059 hidden files.
215,104 KB in 6,701 folders.
120,296,800 KB in 37,286 files.
32 KB in bad sectors.
84,135,392 KB are available.

Kb. 2-3 hetes Samsung notebook winchi…

Informatika meg egyetem meg minden

(ezt eredetileg gazs postjahoz irtam kommentnek (olvassatok el, mert jo), de aztan rajottem hogy nem 100%-ig kapcsolodik, es inkabb idevalo, ugyhogy.)

Ha valamit eldontottem anno, az az, hogy egyetemre info szakra nem megyek. Es nem csak azert, mert kozepsuliba ket borzalmas tanar valszeg hosszu idore megutaltatta velem a matekot (amugy ugye szukseges rossz velejaroja az infoszaknak) es nem csak azert mert munkamanias vagyok, es nem fogok meg 3-5 evet suliba tolteni mikor dolgozhatnek is (abba most ne menjunk bele hogy jajdiplomanelkul…, ez egy masik, hosszu tortenet).

Viszont en hiszem hogy az informatikat, programozast es ezeket, legalabbis nagyon nagy reszben meg lehet tanulni egyetem nelkul is, ha az embert kelloen erdekli a dolog es hajlando utanajarni-olvasni a dolgoknak. Nem allitom, hogy nem segitett az hogy ilyen kozepsuliba jartam, de teny hogy a dolgok erosen tobbseget nem az iskolaban tanultam meg.

Ami biztos: nem akarok kodmajom lenni. Amit most csinalok, az igazabol tokjo, mert valtozatos (rendszergazda-programozo-its-support-minden), de korporet kodmajomkent valoszinuleg kihullanek par honap utan (meg amugy is nagyon idegenkedek a korporet legkortol).

Vicces modon az egyetlen egyetemi szak, amin valaha elgondolkoztam az a japan szak, mert erdekel a nyelv meg minden. Sajnos pont itt elmebeteg ponthatarok vannak :) (meg nem tudnam munka mellett.)

Gozom sincs, hogy mi akarok lenni azon kivul, ami most vagyok, de lehet, hogy 4-5-6-10 ev mulva valami tokmasra fogok vagyni… hosszutavon nem volna baj, ha nem toltenek napi 12+ orat a gep elott :)