Tag Archives: napiloop

Előző napok loopjai: Swedish House Mafia

Kezdjük a hamarosan mozikba kerülő Monsters Universityhez készült zenével, amit a Swedish House Mafia kétharmada készített:

Folytassuk pedig a teljes zenekar Greyhound című számával, amit Ulrikánál láttam, ez azért is említendő, mert a zenei izlésünknek nagyon ritkán van közös metszete. A klip kicsit lassan indul be, cserébe látványos, még úgy is, hogy egy egészen pofátlan vodkareklámot is elrejtettek benne.

Zárásképpen meg itt van a hosszabb verzió is a dalból, ami szerintem mégjobb:

Update: jól megszívtam, bekavar az, hogy Svédországban vagyok, viszont a klipek Magyarországon nem működnek már, ha véletlen RSS-ből néznéd, próbáld az oldalról, úgy lehet, mégis fog. Beraktam itt alább egy Deezer lejátszót, annak mennie kell. Elvileg.

Napi loopok: Eurovision 2013

Idén itt, Malmöben volt a páneurópai zenei giccsparádé, úgyhogy a csapból is ez folyt, legalábbis a kollégáim szerint, nekem az a szerencsém, hogy nem nézek helyi tévét, és a helyi újságokat se követem (még), szóval kimaradtam a nagyrészéből. Pont a döntőig bírtam ellenállni annak, hogy foglalkozzak az egésszel, úgy volt, hogy barátokkal együtt nézzük meg a döntőt, ez végül nekem különféle okokból elmaradt, otthon voltam, és a Doctor Who évadzárója után pont következett a BBC-n. Gondoltam megnézem az elejét, aztán lefekszek aludni, természetesen az lett a vége, hogy végignéztem. Egyrészt remek volt a britek közvetítése, a kommentátor szórakoztató volt, másrészt a Guardiannak is volt egy végtelenül szórakoztató liveblogja, arról nem is beszélve, hogy a twitteren is végig lett trollkodva minden dal. A vége persze az lett, hogy a dánok majdnem szó szerint átjöttek a hídon megnyerni az egészet, valahol megérdemelten, mert szerintem a mezőnyből ez volt az egyik legjobb dal.

(zárójel, szórakoztató volt látni, mennyire politika az egész szavazás, egyetlen kérdésem volna csak, miért szavazott bárki is az egészen borzalmas azerbajdzsáni produkcióra?)

És akkor a zenei rész, kettő emelkedett ki szerintem igazán a mezőnyből (najó, három, Románia egészen őrölt előadásáért jár a csoki), a fentebb említett dán és a görög: