Az, hogy a múzeumok éjszakáját óbudán a Textilmúzeumba kezdjük, valószínűleg a tegnapi nap legjobb ötlete volt Ádám Gazs részéről. A mindenféle nyomástechnika és egyéb érdekes dolog mellett ugyanis láthattunk működés közben egy igazi Jacquard-szövőszéket, az informatika egyik alapkövét, egy egyébként már több, mint 80 éve működő darabot, amiről ráadásul nagyon lelkesen mesélt az ottani szövőmester. Videóm is van róla:

Ezután visszahéveztünk a városba, és bevetettünk magunkat az Elektrotechnikai Múzeumba, ahol a kötelező statikuselektromosság-generálás (öt és fél centi szikra, lemértük) mellett sok más érdekes dolgot is megcsodálhattunk (wobblescope! régi rádiók! többméteres mozdonymotor! olyan égő ami vibrál és még ráadásul büdös is!). Az este felemás élmenye az ezután következő Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum volt, ahova éjfél előtt nem sokkal érkeztünk, és mire belelendültünk – hatvanas- és nyolcvanas-évekbeli kamerákkal lehetett játszani, többek között – addigra éjfélkor kidobtak minket, hogy ők most zárnak, ennyit a múzeumok éjszakájáról, ugye, ide mindenesetre még visszajövünk. Utána átmentünk még a Nemzetibe, ahol volt egy közepesen érdekes ajrópai fotókiállítás, meg egy interaktív régészeti kiállítás, interaktivitás nélkül.

Természetesen fotóztam, leginkább a ‘makrózzunk rá mindenre ami nem él és nem mozog’ jegyében.