A mai napot azzal töltöttem többnyire, hogy ültem a fotelben, és megnéztem a Zero Dark Thirtyt, majd elkezdtem a House of Cardsot, most tartok a felénél. A kettő között pedig “főztem” egy gyors ebédet, idézőjelbe rakom, mert csak a szokásos felvágom a csirkét és ráöntök egy unclebenset volt, és ezt többen nem tekintik igazi főzésnek. Ja, meg megszívtam az iPaden az iOS 6 upgradet, a végén úgy dönttöttem, hogy kezdjük akkor az egészet elölről és legyalultam az egészet, majd valamikor újratelepítgetem rá, amit kell. Elvileg találkoztam volna ma valakivel és vettem volna potenciálisan egy új telefont, de ez eltolódott egyelőre holnapra.

Julis linkelt nekem egy remek blogot ma, jó kis svéd expatblog, olvassátok. És ha már expatblogok, eljutottam egy másik, angolra is Sesamon keresztül, az is igen jó. Az előbbiben találtam ezt a posztot, amiben tudományosan leírják az új országba költözés és az azzal járó kultúrsokk fázisait. Nem írom le újra, csak a magyarázó képet rakom be alábbra, a többi megtalálható a fentebb linkelt posztban, egy kis társadalomanalízissel megspékelve. Mindenesetre érdekes volt felismerni, hogy az utóbbi hetekben a honeymoon fázisban voltam-vagyok, mintha még nem indultam volna el a lejtőn, de erre nem esküszök meg. A tudomány mai állása szerint mindenesetre én is át fogok esni ezen a csinos görbén jó eséllyel, alig várom már (nem). Najó, valójában kicsit igen, ha át kell esni rajta, hát essünk, vagy mi.