– Honnan tudod, hogy megjött a nyár Svédországba?

– Melegebb az eső.

Kezdjünk el írni, mert máshogy nem fog ez menni. Szombat délután van, 24 fok, és pár perce még esett a nyári eső, de alig egy órát talán. Ma majdnem elmentem a déli szigetekre barátokkal, de az orrom előtt ment el a komp, és nem volt kedvem egy órát várni a következőre, úgyhogy inkább visszavittem az utolsó kölcsönbiciklit.

Itt voltak ugyanis a szüleim egy hétig, csütörtökön mentek haza, és mivel pár éve mindenhova bicikliznek, itt sem akartak másképp. Hál’Istennek remek emberekkel vagyok körülvéve, pláne a gyülekezetben, ahonnan sikerült rögtön három kerékpárt is kölcsönkapni, ebből kettőt még szerdán, a házicsoporton visszavittek a szüleim, nekem már csak egy maradt.

Van is egy kis hiányérzetem, most megint elgondolkoztam azon, hogy kéne vennem egy biciklit, annak ellenére, hogy mindig lebeszélem magamat a dologról azzal a végtelenül olcsó kifogással, hogy ebben a városban ahhoz túl sok az emelkedő. Ennek ellenére jól esett tekerni, már csak az a kérdés, hogy nem történne-e az, mint amikor legutóbb próbáltam hosszabbtávon tekerni, és kb. 2 hónap alatt beleuntam abba hogy minden nap nagyrészt ugyanazt az utat teszem meg oda meg vissza, és ennyi erővel tudnék olvasni is a békávén.

Hazafelé a családtól, akiktől kölcsönkaptam a biciklit, bementem a nemrég nyílt új scifiboltba, ahol volt időm bőven nézelődni, akkor szakadt le ugyanis az eső. Mindig furcsa érzés ilyen helyekre bemenni, egyrészt szivesen felvásárolnám úgy a fél boltot, másrészt viszont ha kicsit is magamba nézek, rájövök, hogy továbbra sincs egy hajszálnyi késztetésem arra, hogy könyvespolcot építsek, a mostanim úgy 13 könyvből áll, és akkor ebbe már benne van a Bibliám is. Minden mást e-könyvben van meg, és jó ez így, egyelőre.

Az ekönyvek olvasására kéne viszont újra eszközt szereznem, több hete szemezgetek az iPad minivel, borzasztóan fáj, hogy nem retina – remélem mindenki továbbra is értékeli a problémáimat –, cserébe hordozható, ahogy kell, és lehet rajta kényelmesen kijelölni, meg jegyzetelni, ami fontos. Ha nem lenne, akkor elég lenne az azóta is tökéletesen működő Kindle 1-em, ami viszont pont ebben iszonyat pocsék.

(Folytatása következik. Annyira belelendültem az írásba, hogy minimum két három posztnyi jött össze a dologból.)