Visszaható birtokos névmás hétfő
Befejeztem az előbb a Rosetta Stoneban a második egység első leckéjét, már tudok tizenkettőig számolni, tanultam még pár szót, meg a birtokos alakokat vettük. Az utóbbival kapcsolatban bele is futottam egy olyan furcsaságba (“hans” vs. “sin”), amit egyszerűen nem értettem, egy ponton feladtam, és kigugliztam a dolgot, a megoldás természetesen az, hogy ez egy olyan nyelvi koncepció, ami hiányzik az angolból. Konkrétan, a svédben van reflexive possessive pronoun, magyarul visszaható birtokos névmás, amit akkor használunk, ha E/3-as alakról van szó és a birtok a mondatban már korábban megjelölt birtokos tulajdonában van. Szóval megkülönböztetjük, hogy Józsi a saját almáját eszi éppen, vagy sem. (A svednyelv.uw.hu egy remek oldal, a blogposzt publikálása után megyek és elveszek benne.)
Itt amúgy az a már sokat elismételt dolog jött képbeg, hogy a Rosetta Stone kifejezetten úgy akar tanítani, hogy nem ad fordítást, én viszont kényszersen fordítok mindent vissza angolra, és ezen buktam most el, bár állítom, hogy kicsit jobban is megcsinálhatták volna a dolgot.
Pozitív fejlemény a nyelvtanulással, hogy ma sikerült egy USB-s mikrofonos fejhalgatóval helyesen kimondani a programnak a hatos számot.
A munkába ma délután nagyon belelendültem a programozásba, meg elkezdtem szervezni rögtön két dolgot is, amik ha beindulnak, baromi jók lesznek, holnap szervezem tovább ezeket.
Bocsánat, muszáj megnyomnom a publish gombot, elvesztem a fentebb említett oldalban. Holnap folytatjuk.