A Wind és az Ubuntu esete, pt. 1
Szóval a hétvégén játszottam kicsit az Ubuntuval apám Windjén a Wubi segítségével és tulajdonképp nem volt rossz. Maga a rendszer 20 perc alatt felment sans letöltés, és majdnem minden hardvert azonnal felismert, es 5 perc google után megvolt a wifi is ami már-már scifibe illik.
A legkisebb rossz jegyében a Gnome-ot választottam, a KDE4-et megnéztem a múltkor a winden és amellett, hogy lassú volt, usability szempontból szintén, khm, viszonylag hátul szerepelt a sorban. Gyorsan könnyes búcsút vettem az alsó taskbarszerüségtől (a futó programok felkerültek a felső menüsorra), majd felraktam a Gnome Do-t és kellemeset csalódtam: kiváló Quicksilver-klón, rakat pluginnal, és legalább annyira kézre áll.
Elkezdtem ismerkedni a vimmel is, hála a vimtutornak, sőt, megcsináltam életem első .vimrc-jét is, meg felraktam a vim-ruby hogy legyen jó kis syntax highlighting, szóval
Az viszont nem menő, hogy az Intel videodriver apróbb hiányosságokban szenved még így 2009 tájékán is, például videolejátszás esetén tearing jelentkezik. Igazából látni kell, de olyasmi, hogy gyors mozgáskor a kép felső fele pár kockával előrébb jár, mint az alsó, és ezért eltérés van, ezért tearing, tehát szakadás. Létezik részleges workaround ami ezt elvileg kiküszöböli VLC meg MPlayer estén (átkapcsolni hardware overlayre), igaz ez is kicsit bugzik, ja és ez se nyújt megoldást pl. flash videó esetén, ami elég idegesítő. Elvileg a driver következő verziójába ez javítva lesz, amivel csak az a bajom, hogy ezt igérték a nemrég megjelent új verzióhoz is, csak aztán valahogy nem fért bele. Mindenesetre ez perpill borderline dealbreaker, mert a youtube-ról nem fogok lemondani.
Ettől független lehet, hogy hamarosan beszerzek magamnak is egy ilyen kis gépet, főleg mert pl. a Windows 7 (is) nagyon jól fut rajta :)