KTamas' Blog

Remember kids, if Internet Explorer is brave enough to ask to be your default browser, you're brave enough to ask that girl out.

KTamas Svédországban holnap dolgozni megy

· 593 words · 3 min read

Reggel fájdalmas felismerés fogadott: a lakásba nincs cukor, így a reggeli kávét ma feketén ittuk, és konstatáltuk, hogy bár a kotyogós nem csinál alapvetően rossz kávét, azért cukor nélkül már kijön az, hogy olyan jót se.

Délelőtt eljátszottam a Facebook Graph Search-csel, megállapítottam hogy maximum három percig érdekes játék, utána pedig tikkelhetsz, hogy át lett rendezve a teljes felső sávod, és semmi sincs a megszokott helyen, ahol a szemed keresi őket. Ja, meg végre kipakoltam a bőröndöket, egyelőre csak egy asztalra meg a ruhákat a másik ágyra, mert egy darab szabad szekrény/fiók sincs a lakásban, a tulaj pedig sajnos lebetegedett, így nem tudta még elvinni a cuccait. Eredeti terveimmel ellentétben kihoztam majdnem a teljes könyvespolcomat, főleg azért mert egy részüket még mindig nem olvastam el, de majd egyszer.

Már majdnem kezdtem elunni magamat amikor eszembe jutott, hogy amúgyis szeretnék egy fülest az irodába, és mégiscsak a hifi egyik hazájában vagyok, nézzünk körül, milyen boltok vannak a városban, kis guglizás után rábukkantam a végtelenül kreatív nevű earphones boltra, ahol elképesztő mennyiségű fülest lehet kapni és jópárat kipróbálni, így feléjük vettem az irányt. Előtte belebotlottam abba, hogy a lakástól nemmessze van egy használthifis, ahol bár füles kevés van, de erősítő és hangfal megszámlálhatatlan, mozdulni nem lehet a boltban, szóval a legjobb fajta, lesz ott egy jó kis bevásárlóköröm hamarosan, én érzem.

Közben megebédeltem az útbaeső Pizzahutban, ahol beszélgettem egy kört a pincérrel, akiről kiderült hogy finn és bondingoltunk egy kört a közös eredetű anyanyelveink és az azokban hasonlító szavak kapcsán, valamint megjegyezte, hogy amúgy tökre finnül nézek ki. Nem ő az első, amúgy.

Az earphones boltban végighallgattam az érdekesebbnek tűnő füleseket, kettő ragadott meg, az egyik a Marshall Major, amivel kb. a megjelenése óta szemeztem. Hosszasan hallgattam rajta mindenfélét, és nagyon próbáltam szeretni, de a végén muszáj volt megállapítani, hogy bár szép, kényelmes, egyszerűen nem éri meg a pénzét (itt 1000 SEK, otthon olcsóbb), tényleg a márkáért fizetsz, nem is keveset, nagyjából a felét érné meg, ilyen hangminőséggel.

Ami viszont teljesen meglepett, az az audio-technica ATH-ES7-ese, ami bár egy árkategóriával feljebb van (a boltban 1890 SEK volt, ebayen találtam olcsóbban Angliából), hangminőségben szintén nem ugyanott versenyzik, a telefonomról hallgatgattam vele csak dolgokat, és úgy szólt valami egészen hihetetlenül gyönyörűen, tisztán és kereken az egész, szóval jelenleg ez tűnik a nyertesnek, és ki tudja, mennyit javít még rajta egy füleserősítő. Közben alternatívának bejött a képbe az AKG K271-ese, ami kb. ugyanannyiba kerül, ellenben ahhoz már tuti kell erősítő, és sokkal nagyobb, bár ugye az irodába kell, de az mindig hasznos, ha magammal is tudom vinni. Meglátjuk.

További délutáni felfedezésem, hogy a helyi Starbucksklón-kávézólánc, az Espresso House sajnos a nagyonrövid-nagyonkeserű iskolát követi eszpresszók tekintetében, így ott nem fogok frekventálni, a sarkiboltban lévő egyeneszpresszógép számomra finomabb kávét csinál, marad az. És még olcsóbb is.

Hazafele beugrottam az Elgiganten nevű Media Markt klónba, ahol eljátszottam a kirakott okostelefonokkal, ismételtem megállapítottam hogy bár az új felsőkategóriás androidok szépek, jók, gyorsan, egyszerűen túl nagyok, a Nexus 4 például tökéletes lenne egy 4″-es kijelzővel a 4,8″ helyett. Valamint tovább szemeztem az iPhone 5-ttel, aminél egyre közelebb kerülök a megvásárlásához.

Végül az esti bevásárláskor futottam bele három nap után először úgy igazán, hogy valaki nem tudott beszélni angolul, a sarki pékségben, de az eladónő gyorsan kihívott egy pékfiút aki készséggel megválaszolta az “és ez mi és van-e ebben tej” kérdéseimet. Vettem négy darab ilyen vajascukrozott levelestésztát, vacsorára megettem belőle kettőt az ajándékba kapott szilvalekvárral, többet nem tudtam, mert valami egészen ijesztően tömény dolog. De finom.

Hamarosan megyünk zombikat irtani, ti addig nézzétek, ahogy Dolph Lundgren énekel nektek elviszt és közben karatézgat (köszi r3nt0n):

comments powered by Disqus