A reggeli készülődés kicsit elhúzódott, de azért csak sikerült pontban kilenckor belépni az iroda ajtaján. Folytatva a pénteken elkezdett dolgokat, az egyik kezemmel frissítettem a felélesztett Mac Prót 10.6-ra, a másikkal pedig a készülő új linuxos webszervert kezdtem telepíteni. Az első szál gyorsan elhalt: a Snow Leopard még felment ugyan, de az updatek frissítésekor elszállt benne a másik gépből kukázott winchi, szóval ez a projekt most egyelőre parkolópályán, míg nem veszünk bele újat.

A linuxos szerveren elképesztő mennyiséget összeszívtam rubys verziókezelőkkel, long story short, holnap felrakom a legújabb rubyt forrásból, mint az állatok, és kész, be akartam üzemelni a rendkívül hasznosnak látszó GitLabot, hogy ott tároljuk a jövőben a mindenféle céges kódokat, meghát úgyis lesznek majd rubys projektjeim, ismerem magam. Délelőtt még betekintést nyerhettem a céges szalagos backuprendszer rejtelmeibe és hibáiba, délután pedig megjöttek az első memoQ-os feladatok is, xliffet szereltem, kétszer is, az egyiknél valószínű bugra is futottam, ez majd kiderül, mindenesetre jó móka volt egy kicsit nyomozni.

Remek időnk volt, amúgy, a nap egyik felében hóvihar volt, a másikban meg sütött a nap, az utóbbi időszakban ballagtunk el a céges eszpresszószekta egyik tagjával a törzshely kávéboltba, ahonnan több éve veszik a kávét. Ennek megfelelően a tulajjal nagyon remek kapcsolatot ápolnak, a kávé mellett mindenféle jobbnál jobb bonbonokkal kínált minket, én egy 71%-os csokisat vittem, illetve kaptam egyet pluszba kóstolóba. Vittünk kétféle kávét is, fejből meg nem mondom milyet, a lényeg, hogy az erősebb-sötétebb pörkölésűekből, mert az a favorit.

Este hazamentem, beraktam a Wreck-it Ralph-ot, sajnos a letöltött verzióban ronda anomáliák voltak a hangban, szóval megvárom valószínű a rendes ripet belőle. Ja, és zombikat is lőttünk, mert azt kell.

És baszki, alig egy hete vagyok itt, de több hétnek érződik, valahogy berendezkedtem meg minden, tisztára otthon érzem magam.