Sűrű nap volt a mai, reggel még bementem a cégbe, három dolgot kellett elintéznem, ebből kettőt sikerült is, egyet meg persze elfelejtettem, közben újra és tényleg elbúcsúztam pár embertől, amiről veszélyes dolog visszanézni a képeket, mert esetleg homok megy a szemembe, vagy ilyesmi. Jó, csak nem bírtam ki, ide is rakok egyet. Olyan szépen keserédes, vagy mi.

Aztán a bevásároltunk a józsefvárosin bőrőndöket meg mindenféle ruhákat amiknek a vásárlása már erősen érett, ebédeltem egy utolsót az Iguanában Lmaoplane-nel, majd önmagamat is meglepve kevesebb, mint 3 óra alatt kiköltöztem az albérletből édesapám hathatós segítségével. Tekintsünk most el attól a közjátéktól, hogy bár mindent megnéztem háromszor, hogy nem hagyok-e ott valamit, a hűtöt nem annyira. Az még egy dolog lett volna, hogy Neuromancertől vett keményen gyomronvágó házipálinkát sikerült otthagyni. Azt viszont kínosabb volt most este 9 körül felfedezni, már itthon, az agglomerációban, hogy a 6 hónapra előre kiváltott spéci szemcseppem is ottmaradt a hűtőben. Mondjuk holnap mégkínosabb lett volna, de így még volt édesapámnak este egy gyorsköre vissza Pestre. Most mindenesetre minden megvan, a pálinka is, na meg viszek egy üveg unikumot, amire már le is csapott egy leendő kolléganőm, úgyhogy saaaaaaaaaajnos holnap kénytelen leszek venni mégegyet a dutyfreeben. Remélem érzitek a fájdalmat a hangomban.

Nézem az órát, 10:5011:05 van, 3-kor kelek a hajnali géphez, és még mindig nem akarok lefeküdni, de nagyon kéne, szóval. Innen folytatjuk.

P.S. ezt az énblog dolgot még tanulom, kezdőbetűzni nem vagyok hajlandó, úgyhogy az emberekből nickek lettek.