Akkor most random rendszergazdai puffogás következik, muszáj leírni.

Szóval az történt hogy kedvenc céges projektkezelonket migráltam 7.4-es Postgresrol 8.1-re, pontosabban új szerverre, de ezzel járt eme váltás is.  Minden rendben ment — kivéve, hogy a timesheet feature (ki mit hol mennyit dolgozott) hirtelen megszunt muködni, ahol ugye napokhoz vannak rendelve projektek és idok. Nézegettem a program kódját, semmi, SVN-bol checkoultoltam, de minden stimmelt, áthoztam a régi szerverrol a program mappáját, hátha mégiscsak változott valami, de nem. Újraimportáltam az adatbázist, hátha valami hiba elkerülte a figyelmem, de nem, minden rendben. Akkor kezdjünk el querykkel játszani mindkét szerveren… hoppá.

Ami a régi szerveren 2009-01-10 00:00:00+01 az az újon 2009-01-09 23:00:00+00… igen, minden ido szépen GMT-hez lett igazítva, így minden egy napot ugrott vissza, pontosabban az elozo napra ugrott vissza. Túrtam a netet, és a konfig fájlokat, de semmit se találtam. Így megkérdeztem lazywebet (olvasd: megkérdeztem a ServerFaulton), és meg is lett a megoldás: az új verzióval kell a régi szervert dumpolni!

Nem baj, úgyis hajat akartam vágni, csak most kicsit furcsák a kopasz foltok a fejemen…

Úgy esett, hogy az x61-et kezdtem kinőni, kicsi volt a képernyő, kezdett is kicsit öregedni szegény, úgyhogy új gép után kezdtem nézelődni. Az igények a következők voltak:

• min. 2 GHz-es processzor, afelett teljesen mindegy, nem használom ki
• WXGA felbontás, maximum 110-115 DPI, 13-14″-es képernyőméret
• minőségi billentyűzet, mutatóeszköz
• vállalható kinézet (sidenote: A ThinkPadok igenis szépek. Csak a világ nem érett még meg erre a tényre.)
• minőségi hardver
• Az Ubuntu lehetőleg támogasson minden hardvert benne
• Ne legyen túl drága

Minden más (memória, winchester, akkumulátor etc.) bővíthető, illetve relative másodlagos (videokártya), így túl sok szerepet nem játszott a választáskor. Mivel laptopsznob vagyok A jelenlegi laptoppiac teljesen siralmas állapota miatt a jelölteket nagyon hamar leszűkítettek egy darab lehetséges jelöltre, a T61-re. Bár a helyzet elsőre reménytelennek tűnt — a használtlaptop-piacon csak WXGA+-os 14″-eseket láttam, amik sajnos túl nagy DPI-vel rendelkeznek és erős szemüvegességem miatt nagyongyorsan lefárasztják a szemem –, de sikerült ráakadni a tökéletes jelöltre, amiben ráadásul még emberi videokártya is volt (nVidia Quadro 140m), így a compiz már nem fog annyira beszaggatni más miatt szaggat be a hülye compiz. Valamint amerikai billentyűzet, félmagas enterrel, afelett meg a |-vel.

Ezzel most elleszek egy jódarabig, addig is elkezdek spórolni egy T400s-re…

(zárójel, hogy volt még egy bé terv: egy MSI Wind, ha nem találtam volna egy jó T61-et. Sok kompromisszum, de más szempontból mégiscsak működött volna. De ez egy másik sztori)

Szóval az egész úgy kezdődött hogy tegnap @koocos betwittelte, hogy van ilyen underground hiperminimál kajaszállító, és hogy jó, és tényleg, egy egészen finom füstölt sajtos lasagnet ettem ma, be is rendeltem 1-2 dolgot jövőhétre, tegyétek ti is itten.

De a lényeg csak most következik, ugyanis 2 perccel azután, hogy letettem a villát, és elkezdtem volna a délutáni kajakómát dolgozni, csörgött a telefonom:

– Hello, a futár vagyok, meghoztam a kaját!

– Hello, izé, nekem már kihozták fél órája, már meg is ettem, amúgy finom volt…

– [hatásszünet] Az… furcsa… ki hozta, egy lány?

– Nem, férfi…

– Tényleg??? Hogy nézett ki?

– Hát, hosszú haj, kb. 1.75, vékony…

– Milyen hosszú volt a haja?

– Olyan közepes…

– [hatásszünet] ez tényleg nagyon furcsa…

– Volt egy nagy kék hátizsákja is

– Óbasszameg de hülye vagyok… de hiszen az én vagyok!

(függöny)

…sikerült vállalható háromképernyős háttérképet találnom, be is raktam, gyorsan a két gépre.

Új asztal (kisebb, de nem sarokasztal!), új hely az irodaban, végre külön monitor a macmininek, ilyesmi. Jó.

(P.S. egész ügyes a Photoshop képragasztója, ezt öt mobilfotóból rakta össze)

[2019 note: itt volt egyszer egy youtube embed, de nem tudom mar melik dal.]

Az úgy volt, hogy mivel csakúgy a semmiből az Infected Mushroom fellép nálunk, gondoltam megnéztem, hátha véletlen lesz a közelben koncert a másik kedvenc izraeli csapatomtól is. És lesz is, Bécsben, Október 5-én, ráadásul sikerült potom 15 euróért jegyet venni, és valószínű 1-2 nappal előtte megyek, hogy a Metalabban legalább egy estét kockulhassak.

Most megy le ugy harmincadszor…