KTamas' Blog

Remember kids, if Internet Explorer is brave enough to ask to be your default browser, you're brave enough to ask that girl out.

Posts about különkiadás

Az élet írta Örkény-egyperces (csütörtök különkiadás)

· 334 words · 2 min read

Reggel elfogyott az adott adag műkönnyem, és mivel végre találtam egyet, ami bevált — (nem) meglepő módon az a márka, amit a szemorvos ajánlott –, valahogy eljutottam oda, itt az interneten meg lehet nézni, van-e a sarki gyógyszertárban valamiből, és ha igen, mennyi, ami hát, egy egészen fantasztikus dolog. Mivel láttam, hogy a legközelebbiben van még pontosan egy doboz a kisebb adagból, gondoltam felhívom őket és lefoglalom.

Amikor hosszas csengés után felvették, gyorsan eljutottunk oda, hogy nem, a vonal túlsó végén lévő valaki nem beszél angolul, és nem tud adni senkit, aki tudna, így jobb híján leraktam a telefont. Fel nem adtam a dolgot: begépeltem a megfelelő kérdéseket Google Translate-be — mint azt már többször emlegettem, gyakorlatilag tökéltetesen fordít svédre –, és úgy döntöttem, megpróbálom lebonyolítani a dolgot svédül, a kiejtésem már bőven van annyira jó, hogy megértsenek. Újratárcsáztam, és kb. a következő jelenet játszódott le (svédül, természetesen):

– Halló?

– Halló, lenne egy kérésem.

– Igen?

– Van ez a szemcsepp és láttam, hogy a weboldalukon már csak egy van önöknél raktáron, szeretném lefoglalni, jönnék ebédidő környékén érte.

– [két hosszú svéd mondat, valami olyasmit értettem belőle, hogy receptre kell-e]

– Nem.

– [További svéd mondatok, odáig jutottam, hogy talán a gyógyszer nevét kéri]

– [gyógyszer neve]

– [további svéd mondatok amiket nem értek, majd] Kérem a Personnumerjét.

– Olyanom nincs, ha megadom a nevem, az jó lesz?

– [svéd mondatok amiket végképp nem értek]

– [bamba nézés]

– Elnézést, beszél ön véletlenül angolul?

– Yes, of course. My name is…

– [A telefonban a háttérben egy percig röhögés hallatszik]

…szóval másodszorra, mint kiderült, csak olyasvalaki vette fel, aki tud angolul. Ami egyébként egyáltalán nem meglepő, mert abban a gyógyszertárban már többször megfordultam és eddig mindenki tudott. Az külön bónusz volt végül, hogy féláron kaptam meg magát a műkönnyet, mert épp az utolsókat adták el a kisebb adagú csomagolásból, mostantól csak a nagyobbat fogják forgalmazni.

A Frici azt mondta, hogy ez gyakorlatilag egy Örkény-egyperces jelenet volt, és hát hajlok arra, hogy egyetértsek vele.