KTamas' Blog

Remember kids, if Internet Explorer is brave enough to ask to be your default browser, you're brave enough to ask that girl out.

Marshmallow szerda

· 250 words · 2 min read

A szerdát azzal kezdtem, hogy elvesztem egy-két órára a svéd nyelv wikipediaszócikkjeiben, mert mostanában egyre inkább érik bennem, hogy meg kéne tanulni. Így másfél hónap után elkezdtem apró nyelvmorzsákat felszedni, de leginkább csak megértek dolgokat, beszélni abszolút nem tudok, a kiejtés különöböző buktatóit sem tudom még teljesen. A mostani terv az, hogy egyrészt beszereztem egy Rosetta Stone-t, másrészt keresek valakit, aki hajlandó hetente párszor kávé mellett tanítani.

A munkában délután majdnem megírtam egy új programot, ma még be kell fejeznem, mindenesetre haladunk. Sokkal fontosabb dolog, hogy a munkaidőm vége előtt pár perccel robbant a bomba, hogy Kickstarter indul egy Veronica Mars mozifilm elkészítésere, a nap további részben erősen vissza kellett fognom magam, hogy ne ugorjak ki a bőrömből, és tízpercenként néztem meg, hogy hol tart a számláló, mennyi pénz van már meg a dologból. Mikor lefeküdtem aludni, már másfél milliónál járt.

félmilka, mindez kb. 2 órával az indulás után

félmilka, mindez kb. 2 órával az indulás után

Aztán elmentem a Stockholmban meglátogatott scifiboltnak az itteni kirendeltségébe, ismét csorgattam a nyálam egy kört, volt például csinos TARDIS-os kulcstartó, meg minden, fogok még én ide visszajárni, az biztos.

cd7ca1308bf611e2b4b422000a1f903d_7

Este pedig szokásás szerdai (ami hamarosan változni fog) cell group volt a gyülekezetben, megnéztünk és kibeszéltünk két videót, valamint megtudtam, hogy itt a szemészek általában magánpraxisban vannak, úgyhogy még ha lenne is svéd TB-m, akkor is fizetnem kéne, szóval most kicsit dilemmába vagyok, mert nem csak lehet, hogy új szemüveg kell, hanem más miatt is meg kéne nézetni a szemem. Ezenfelül megismerkedtem megint 1-2 emberrel és úgy általában jó volt megint társaságban lenni.

Egy kis Koppenhága kedd

· 366 words · 2 min read

“Most vagy felkelek 5-kor, és akkor tudok reggelizni, meg kávét inni, vagy felkelek 5:30-kor és jó drágán megveszem mindezeket az első 7-11-ben” — mondtam tegnap este Nellinek, pedig mostanra megtanulhattam volna, hogy az első verzióra esélyem sincs. Ennek ellenére beállítottam ébresztőket ötre, és sikerült is felkelni nagyjából 5:20 körül, de kettőt pislogtam és hirtelen 5:45 lett és már indulni is kellett. Mondjuk lehet, hogy segítene, ha nem lenne a laptop közvetlenül az ágyam mellett, mert az a 25 perc természetesen az internet mélyében tűnt el.

Svédország

Svédország

Hatkor tehát elindultunk Koppenhágába, eredetileg azt hittem, hogy Malmőn keresztül, alagúton megyünk át, de kiderült, hogy sokkal gyorsabb, ha még előtte átkompozunk Dániába és északról közelítjük meg a várost. Nem bántam a dolgot, a komp iszonyat menő volt, fel lehetett menni a fedélzetre, fotózgattam is ott.

Dánia

Dánia

A kompokon egyébként egy csodálatos üzlet megy. Svédországban ugyebár állami monopólium van az alkoholon, és mint kiderült, Dániában ugyanez van, csak a dohánnyal. Ennek eredményeként az út egyik felében olcsóbban lehet venni mindenféle dohányterméket, majd átérve a határon hasonló kedvezményekkel lehet beruházni mindenféle italba.

2013-03-12 11.58.22

Megérkezve Dániába aztán már hamar leértünk Koppenhágába, találkoztam az ottani kolléganőkkel, végigmentünk az előadáson, amit a CEO és a főnököm adott elő — én arra (is) voltam ott, hogy ha valami nagyon technikait kérdeznek –, elmentünk a konferenciára, elő lett adva az előadandó, majd elindultunk haza.

Nyhavn

Nyhavn

De előtte azért megmutatátták nekem Nyhavnt, a helyi turistanegyedet, ami egy kis szelet Amszterdam a város közepén, szép szines házak, meg egy csomó hajó, sajnos egy részük a télre való tekintettel le volt fedve.

c710c25a8b1e11e28b3522000a1f9867_7

(Igen, tényleg sok a biciklis, bár talán nem annyira, mint Amszterdamban, de ezt így a nulla fokban nehéz megitélni)

cecc913a8b1f11e2a94622000a1fbd9f_7

Kellemes meglepetés volt egyébként, hogy a 3 mobilszolgáltató felhasználójaként ingyen roamingolhattam a dán hálózatukról, persze túléltem volna pár órát mobilnet nélkül, de mégiscsak rendes tőlük. Az ájfón ellenben rendetlenkedik, egészen pontosan a benne lévő akksi, lehet, a héten beviszem helyi szervízbe, erre való a garancia, vagy mi.

7e8ab8468b2911e29cc422000aa80493_7

Ezt a posztot már a hazafelé tartó autóútról írom, holnap újra meló, és jé, lassan másfél hónapja vagyok itt. Össze kéne szednem magam, és újra kondizni menni, csak elhatalmasodott rajtam a lustaság, leginkább abban, hogy megcsináljam végre a mélyhűtőmbe lévő kiló csirkemellet pár napnyi ebédnek.

Stockholm után, Koppenhága előtt hétfő

· 414 words · 2 min read

Arra jöttem rá ma, amire rájöhettem volna már sokkal hamarabb is: azért nem alszok jól és kelek fel mostanában fél hét körül, mert bár itthon van szalagfüggöny az ablakokon, ezek nem sötétítenek eléggé, úgyhogy ha ki akarom aludni magamat a jövőben akkor vagy méghamarabb kell lefeküdnöm, vagy vennem kell egy szép nagy sötétítő függönyt.

Ez így reggel, a kuka mellett. Egy kicsit elgondolkoztam rajta, hogy hazaviszem, csak nem volt kedvem becipelni az irodába, meg vissza.

Ez így reggel, a kuka mellett. Egy kicsit elgondolkoztam rajta, hogy hazaviszem, majdnem tökéletes állapotban volt.

Úgy érzem amúgy, mintha kezdenék egyre jobban angolul gondolkozni, mostmár szabályosan gyakran fordul elő, hogy egy adott szó csak angolul ugrik be, van, hogy szégyen szemre nyitok egy sztakit és visszafordítom magyarra. Ez időnként korábban is megesett velem, mostanában azonban halmozottan fordul elő. Asszem ez természetes folyamat, legalábbis nálam, mikor anno 2005-ben két hónapot voltam Amerikában, akkor egy hónap után már akcentussal beszéltem magyarul a telefonban, legalábbis édesapám szerint, és nagyon kerestem a szavakat, erre speciel én is emlékszem. Most valamennyire más a helyzet, ettőlmég az, hogy nem beszélek aktívan magyarul, előbb-utóbb meg fog látszani a beszédemen. Az íráskészségemet ki tudja, azt kicsit egyensúlyozhatja például ez a blog.

Ezt még kb egy hete lőhettem, csak aztán valahogy elfelejtettem kiposztolni, ezen az alagúton keresztül megyek minden nap az irodába.

Ezt még kb egy hete lőhettem, csak aztán valahogy elfelejtettem kiposztolni, ezen az alagúton keresztül megyek minden nap az irodába.

A munkában ma kijavítottam egy bugot, ami miatt egy kereső se tudta indexelni a weboldalunkat és ez kezdett elég ciki lenni. Nagyon vicces volt, a kód mindenáron meg akarta tudni, hogy a látogató böngészője milyen nyelven beszél, és egy rosszul megírt ellenőrzés miatt elszállt az egész, ha egy robot látogatta meg a blogot, mert annak nem volt ilyenje.

Itt a svédeknél megfigyelésem szerint nagyrészt egyenpizza van, mindenhol ugyanaz a vékonytésztájú, kevés szósszal készült pszeudo-olasz izé, amit bizonyos helyeken megszórnak jó sok oregánóval is, hogy súlyosbítsunk azon, ami amúgy is. Ahogy egy félig amcsi, félig svéd ember megfogalmazta szombaton sörözés közben, ő teljesen külön ételként kezeli az amerikai és a svéd pizzákat, mert majdhogynem semmi közük nincs egymáshoz, és igen, tudom, amerikai pizzáról mint entitásról nehéz beszélni, mert arrafelé vagy’ 25-féle stílusban készítik.

Este bementem a sarki, eddig még ki nem próbált pizzázóba vacsebédért és kértem egy szokásosat szalámis pizzát, éhesen és kicsit fáradtan arra számítva, hogy a már fent leírt pizzaszerűséget egyem, de kellemes meglepetésemre legalább egy kategóriával jobbat kaptam, mint amire számítottam, szószból már majdnem volt elég, a sajt se volt olyan vészes rajta, és olyan szépen összeállt az egész. Nem tudom, hogy csak mázlim volt-e, és reprodukálható-e a dolog, további tesztelések lesznek szükségesek.

Holnap hajnal 6-kor irány kocsival Koppenhága, csak egy napra, de már várom.

Hamburger vasárnap

· 581 words · 3 min read

Az, hogy hajnal fél egykor feküdtem le, egyáltalán nem lett volna gond, ha aludhattam volna mondjuk kilencig, azonban a már tegnap emlegetett sötétítők teljes hiánya most sokkal jobban fájt, amikor felkeltett a napfény 7 előtt nemsokkal, alig 6 óra alvás után.

A 6 óra alvás egy furcsa állapot nálam, már képes vagyok funkcionálni, sőt, még fáradt se vagyok annyira, ellenben sokkal kevésbé vagyok emberbarát és úgy általában kicsit rosszkedvű és morcos vagyok. Ennek megfelelően nem nagyon volt kedvem délelőtt várost nézni, inkább szépen összepakoltam a szálláson, majd elmetróztam egy közeli kávézóba, ahol reggeli 9:20-kor konstatáltam, hogy Stockholmban vasárnap minden 10-kor nyit, így még volt időm tenni egy kitérőt az onnan 15 percre lévő 7-11-be valamiféle reggeliért.

Kicsit hűvös volt

Kicsit hűvös volt

A következő három órát leginkább az internet előtt töltöttem, feldolgoztam a tegnap felgyűlt mindenféle jegyzeteimet, megkerestem az embereket, akikkel söröztem a szociálismédiában, ilyesmi. 1 körül aztán sikerült rávennem magam, hogy elinduljak a városba, jobb híján ismét a lehető legturistásabb helyet választottam, a helyi Váci utcát (Drottninggatan), ami egyébként útba esett, mert ebédelni a Texas Longhorn nevű helyen terveztem, aminek még tegnap fotóztam le az étlapjának egy részletét, és amely adott egy halvány reményt arra, hogy esetleg találok jó minőségi hamburgéert Svédországban.

Az étterem fele kellemes meglepetésként belebotlottam egy bolhapiacba, amelyen meglehetősen vegyes volt a felhozatal, voltak könyvek, CD-k, DVD-k, antikvitások minden mennyiségben, ájfóntokok, és pár kütyű is, az utóbbiakból sajnos elég kevés, pedig én főleg azokat szeretem az ilyen helyeken, na meg a régi fényképezőgépeket, amikből szintén nem volt értékelhető darab.

4GS!

4GS!

Ezek után konstatáltam hogy a kiszemelt étterem éppen felújítás miatt zárva van — ezt elfelejtették kiírni a weboldalra ez ki van írva a weboldalon, csak nem figyeltem rendesen –, szerencsére van még pár belőle a városban, és az egyik pont pár perc sétára volt onnan, úgyhogy átballagtam abba, leültem, és rövid gondolkodás után rendeltem egy The Knockout kódnevű hamburgert, aminek a neve eléggé irónikusnak bizonyult pár órával később.

cc89eb0e899211e28b9422000a1fbe38_7

Maga a burger tartalmaz egy emberes, 250 grammos jól megfűszerezett (!!!) húspogácsát, amely annak ellenére, hogy well done kértem (repülhetnek a kövek), szaftos tudott maradni, ezenfelül extra adag ráolvasztott sajtot, bacont, pepper sauce-t (gőzöm sincs mi ez magyarul), jalapeñókat és salsát, a szokásás feltéteken kívül, amikből én kihagytam a paradicsomot és a szelet uborkát. A menűhöz ezenfelül jár igen finom házi coleslaw és választott sültkrumpli vagy hasonló köret. Kisebbfajta küzdelem ezt kézzel enni, ellenben a vallásom tiltja a házasság előtti késsel és villával hamburgerevést (bár ezt egyszer már meg kellett, hogy szegjem), úgyhogy szó szerint feltűrtem a pulóverem ujjait, és nekiestem annak, amit bátran hívhatok életem amerikán kívül evett legjobb hamburgerének.

269ffdc2899311e2ad6922000a1fa410_7

Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni, mint már említettem, a hús remek volt volt, a bacon pont annyira megsütve rajta amennyire kell, a feltétekre se lehetett panasz, az ízek pedig gyönyörűen összeálltak, visszatért belém most kicsit a remény, ez az ország nincs még teljesen elveszve hamburgerszempontból. Külön öröm hogy ez a lánc jelen van Göteborgban is, meg kell majd látogatnom őket időnként, bár a városban lévőek inkább steakekre szakosodtak, és csak egyfajta hamburger van, sebaj, valószínű az is kiváló lesz.

Sajnos a gyomrom és az emésztőrendszerem sokkal kevésbé értékelte ezt a kalandot, jó eséllyel amiatt, hogy a pepper sauce jelentős mennyiségű tejszínt vagy creme fraiche-t tartalmaz, amivel nagyon nem vagyunk jelenleg jó barátok (naív módon csak azt kérdeztem meg, tejet használnak-e).

0198d566899e11e2be6a22000aa80096_7

Ezt a posztot már a hazafelé tartó vonatról írom, amin sajnos nincsenek konnektorok, annak ellenére hogy ez is ugyanolyan IC, mint amivel jöttem, de ez legyen a legnagyobb bajom.

Holnap meló, holnapután Koppenhága.

Barcamp Stockholm szombat

· 205 words · 1 min read

Szombat reggel kirúgott az ágyból az a tény, hogy a lakásban szép nagy ablakok vannak mindenféle rendőny vagy egyéb sötétítő nélkül, de legalább volt időm kényelmesen készülődni. A Spotify irodája felé megreggeliztem egy 7-11-ben — mert a konferenciaprogramba reggeliről speciel nem esett szó, és inkább biztosra mentem — majd tíz előtt nemsokkal megérkeztem a konferencia helyszínére. Odafele pedig fotózgattam.

Stockholm gyönyürű város, és asszem itt fogott el először úgy igazán valamifajta honvágy: nem Magyarország hiányzik, hanem a nagyváros, és a nagyvárosi élet. Oké, nem akkora város, de megvan benne az az érzés, ami Pesten, Londonban, etc. Persze Göteborg is remek hely, de az sokkalinkább egy vidéki nagyvárosnak érződik.

Kilátás a tizenegyedikről, az erkélyről

Kilátás a tizenegyedikről, az erkélyről

Maga a konferencia baromi jó volt, hallottam mindenféle érdekes előadást az okosórától kezdve a távmunkán keresztül a mobilappfejlesztésen át egészen a kedvencemig, ami egy beszélgetés volt, hogyan főzzünk jó csilit, ez utóbbit végig is jegyzeteltem, muszáj lesz kisérletezni ezzel valamikor.

Készül a konferenciaprogram

Készül a konferenciaprogram

De ami mégfontosabb, hogy mindeközben megismerkedtem és baromi jókat beszélgettem egy csomó remek emberrel, baromi jó közösség jött össze, este 11 utánig sörözgettünk a végén, ez szintén nagyon hiányzott már.

Aztán hazametróztam — errefele a metrók még éjfél után is járnak, ez elég menő — és eldőltem az ágyban.

Megjöttem Stockholmba péntek

· 540 words · 3 min read

Ma reggel tehát felkerekedtem, felültem a 8:40-es IC-re, és elvonatoztam Stockholmba.

6863635287bd11e2948e22000a1f9d45_7

Az IC igen kulturált volt, működő konnektorok minden ülésnél, sőt még valami wifi is volt elvben a vonaton, de az vagy nem ment, vagy még kapcsolódni se tudtam hozzá, szóval maradt a telefonos mobilnet, ami várt módon kissé szaggatott az út során, de összességében sokkal több volt a semminél.

Elkövettem azt a hibát, hogy nem ettem rendes reggelit, illetve azt gondoltam, biztos találok valamit majd a pályaudvaron, hát frászt, drága péksütemények meg drága szendvicsek voltak, végül megettem két csokis croissant-t, pont kihúztam vele Stockholmig.

cce786f487e111e2afd722000a1f98d6_7

Megérkezésem után sürgősen kajáldát kezdtem keresni, beültem végül a pályaudvar mellett lévő Jensen’s Bøfhusba, ami mindenféle steakekben utazik. Nem tudtam dönteni a marhasteak, a csirkeflekken és a hamburger között, úgyhogy feldobtam egy virtuális pénzérmét és a harmadik nyert.

dc2a254287e911e2b04622000a1f9be0_7

Nem volt annyira rossz választás, de úgy tűnik, valami svéd dolog lehet, hogy menőbb hamburgerezők egészen rejtélyes okokból egyszerűen nem fűszerezik meg rendesen a marhahúst, amitől fájdalmasan íztelen lesz az egész. Azért finomabb volt, mint a tegnap evett borzalom, de még így is nagyon messze volt az ideálistól.

362bc5c287e611e2b5c422000a1f9a53_7

Közben megérkezett az AirBnB hostom, aki odaadta a kulcsokat meg a különböző instrukciókat a lakáshoz. Igazán nem panaszkodhatok, hostel áron (két éjszakáért fizettem 452 SEK-et) kapok rendes szállást, és teljesen jó környéken van a hely minden szempontból. Az egyetlen negatívum az, hogy macskás a lakás, de a tulaj elvitte délután erre a pár napra, és a nagyszobából már sikerült kicsit kiszellőztetni a macskaszagot.

2194f01087f111e2bfae22000a9e0782_7

Eredetileg úgy terveztem, hogy a srác javaslatára lerakom a táskámat a pályaudvari tárolókba, és rögtön belevetem magam a turistáskodásba, ezt gyorsan meghiúsította az a tény, hogy 70 SEK lett volna a dolog, inkább bevállaltam azt, hogy azonnal elmentem a szállásra, kikerültem a macskát, ledobtam a táskám, és robogtam vissza a Gamla stanba, avagy az óvárosba, ami egyben a turistanegyed is. Előtte pedig vettem egy 72 órás bérletet.

ce0e71a087f511e284b222000a1fbcf6_7

Közben még egy kékmetrót is láttam, nem tudom, hogy hasonló modell-e, mint ami Pesten van, vagy csak hasonlított, nem volt időm közelebbről megnézni, de van még két napom, hátha újra belefutok.

d6ebf97a87f811e2829822000a9f1487_7

Megérkezve az óvárosba fb2 javaslatára a scifi könyvesbolt felé vettem az irányt, és hát nagyon nehéz volt nem felvásárolni a fél boltot, mert volt ott minden, az össze aktuális scifi és urban fantasy könyvtől kezdve temérdek polcnyi mangán keresztül a mindenféle társasjátékig, és mindezek angolul.

3fb991b287fc11e29a1922000a9d0dee_7

Aztán valahogy sikerült kikeveredni úgy, hogy nem vettem semmit, egészen öt percig voltam büszke magamra, amíg bele nem botlottam egy képregényboltba, ami szintén jelentős mennyiségű kisértést jelentett.

a082c936880211e2bbe722000a9f1253_7

Furcsán skizofrénül érzem magam amúgy ezeken a helyeken, általában jegyezetelek, hogy akkor ezt és ezt és ezt és ezt fogom elolvasni ekönyvben/e-képregényben, de azért nehéz ellenálni a hörcsögösztönnek, még úgy is, hogy az belőlem majdnem teljesen hiányzik. A pénzköltéstől ezen a helyen az mentett meg végül, hogy nem volt a méretemben “RUN DLK” póló. Pedig.

1c584e66880111e2a07422000a1fab83_7

Ezek után még bóklásztam pár kört, egészen durván sikerült fél hatra lefárasztanom magamat, úgyhogy úgy döntöttem, visszamegyek a szállásra. Utána a sarki pizzériában vettem takeaway pizzát, megettem itthon, és lezuhantam a kanapéra, amiről holnapig nem sokat fogok felállni.

9db5e294880511e2aa3022000a9e2931_7

Stockholm gyönyörű város, ennyi biztos, az külön jó volt, hogy ma sütött a nap és alapvetően jó idő volt. Holnap konferencia, holnapután pedig még nem tudom mit fogok csinálni, de biztos lesz mit.

Mindjárt Stockholmban csütörtök

· 219 words · 2 min read

Ma reggel kiderült, tegnap nem vásároltam impulzívan hülyeséget, ami konkrétan amúgy fél kiló nem túl olcsó kávé volt az egyik neves helyi kávézóból: bár ott megkóstolva az én izlésemhez képest kissé keserű volt, a céges gépen ugyanaz a kávé elkészítve közel tökéletes, szóval megérte a befektetett pluszpénzt.

2013-03-06 19.25.53

A munkában ma nagytakarítottunk a PM-ek gépein, kiírtva a régi szerverhez kapcsolódó referenciákat, magát a címet is töröljük hamarosan, és akkor nem lesz semmi mód rosszul kapcsolódni a szerverhez. Ezenfelül tovább gondolkoztam, hogy kéne átszervezni a mostanában írt kódjaimat, mert kezd kicsit sok lenni a kopipaszta.

4508f17a873511e29a4b22000a1fb593_7

Ma kimaradt az ebédszünet, így fél négykor felálltam, és megnéztem az egyik sarkon lévő hamburgerezőt, amit ajánlottak és… megettem (félig) életem egyik legrosszabb hamburgerjét. Képzeljétek el a végtelenül íztelen, de azért egy kicsit furcsa ízű, marhára csak nyomokban hasonlító valamit, ami ráadásul enyhény rágós is, és nagyon furcsán nézett ki. Na és ezt most szorozzátok be kettővel. Nehéz leírni igazából, de közel ehetetlen volt, finoman de határozottam megbeszéltem a tulajjal hogy ez nagyon nem jött most be, megettem a maradék sültkrumplimat, majd átvonultam a stréhen szembe lévő pizzázóba feledtetni ezt az élményt.

Lassan össze kéne pakolnom a stockholmi úthoz, meg kitalálnom, mi a frászt fogok csinálni abban a szűk másfél napban, mikor nem unkonferenciázok, ritka pocsék turista vagyok, nehezen kötöm le magam. De majd lesz valami.

Kicsit nyafogós szerda

· 279 words · 2 min read

Amíg lejönnek a sorozatrészeim, akár meg is írhatom a mai posztot, pedig egy pillanatra átfutott a fejemen, hogy rosszkedvemben esetleg kihagyom, de egyrészt nem akarom megszakítani a minden napra egy poszt rendszert, másrészt meg valójában tökre élvezem a dolgot.

Rosszkedvem amúgy azért van mert este végül nem mentem el valahova, ahova nem tudom, hogy igazából jó ötlet lett volna elmenni, valamint impulzívan vásároltam valamit, ami szintén nem tudom, hogy jó ötlet volt-e, és akkor ki is merítettem a lehető legrosszabbfajta mondatam-is-meg-nem-is énbloggerkedést, térjünk át vidámabb témákra.

Ma végre hivatalosan is bétatesztelő fázisba került három (két és fél, egyet az elődömtől örököltem) programom, egyrészt tökjó hogy eljutottunk idáig, másrészt már most van egy csomó dolog, amit például refaktorálni kéne, valószínű ez lesz a következő menetben, közbe meg javítgatom azokat a bugokat, amiket majd a céges bétatesztelőim (főként PM-ek) jelentgetnek.

Munka után elmentem a sarkiboltba átvenni a már korábban emlegetett ájfóntokomat, merthogy a posta itt betelepült a különböző szupermarketekbe és egyéb létesítményekbe, önmagában mint hely már nem létezik, nem tudom, hogy ez csak a városra igaz-e, vagy az egész országban így van-e mondjuk. Ennek a fordítottját megfigyelhetjük Magyarországon is amúgy, a Posta újabban már csokit és könyvet is ad a bélyeg mellé. A tok remek, bár a múltkori képen látható extravédett módon nem fogjuk használni, mert úgy tényleg végtelenül bumszli, sima akksistokként is remekül funkcionál és védi valamennyire a telefont.

Megnéztem a kávégeek kolléga által egyik legjobb helynek mondott da Matteo kávézót ezután, aminek az eszpresszója a viszonylag keserű vonalat képviseli, amit én annyira nem csípek, de úgy tűnik a kávézókban ez kezd a menő lenni.

7668faae867611e2bacd22000a9e08df_7

Holnap el kéne mennem kondizni, mert egész héten jól ellógtam, péntek reggel pedig irány Stockholm.

Szemüveg kedd

· 321 words · 2 min read

Ma arra figyeltem fel, hogy lehet, új szemüveg kell. A mostani megvan már több, mint két éve, akkor azért kellett új, mert amellett, hogy szétment az előző szemüvegemen a tükrözésmentesítő réteg, hirtelen elkezdtek furcsa problémáim lenni, konkrétan az olvasással: a szemem nem nagyon akart fókuszálni, és folyton eröltetnem kezdett. Először nagyon megijedtem, mint azt ilyenkor szoktam, de mikor (több hónap után…) elmentem a szemdokihoz, fél perc alatt korrigálta a problémát: konkrétan levett egy fél dioptriát az egyik szememről, ami rögtön megoldotta a problémát.

Ez a tünet amúgy annak a kezdete, hogy 10-15-20 év múlva majd kell olvasószemüveg (vagy bifokális, vagy ilyesmi), addig ki lehet húzni egy ideig ilyen apró korrekciókkal, és lehet, hogy most itt az ideje egy újabb ilyennek, de majd megmondja az illetékes szemész.

Elmentem hát a kollégák által legolcsóbbnak mondott helyi szemüvegeshez megkérdezni, mennyibe kerülne egy új: sajnos pont a duplája, mint amennyibe otthon került, az se volt olcsó, és ráadásul baráti áron kaptam (40000 forint otthon, 2300 SEK itt. Elég durva diopriáim vannak, ez ennyibe kerül, muszáj erősen vékonyított lencse etc.)

Egyelőre még gondolkozok, hogy mi legyen, nem terveztem májusnál hamarabb hazamenni, és a repülőköltségekkel együtt majdnem ugyanott vagyok, mintha itt csináltatnám meg (ráadásul 2-3 hét a dolog); annyit tudok még esetleg, hogy itt megméretem az új dioptriákat, és megcsináltatom azzal Magyarországon, majd valahogy elpostáztatom ide, nem tudom, hogy megéri-e ezt a macerát, pláne, hogy akkor nem tudom kipróbálni ha elkészült, ha valami gond van esetleg az üveggel akkor problémás visszaküldeni (volt már ilyen)… lásd még macera. Meglátjuk.

A munkában ma nem sokminden történt, random dolgokban segítgettem embereknek, háttérmunkát végeztem, bugokat jelentgettem.

Ebédidőben elmentem a gyógyszertárba új műkönnyet venni, elfogyott a régi, és az egyik márkából jópár darab már vagy másfél hete ott árválkodik féláron, megkérdeztem mi a bajuk: az égvilágon semmi, csak a lánc nem forgalmazza őket tovább, ezért megszabadulnak az utolsó daraboktól. Úgyhogy most vettem belőlük egyet, és ha beválik, akkor visszamegyek a többiért is.

Találkoztam az elődömmel hétfő

· 379 words · 2 min read

Reggel teljesen megszállt a programozás ihlet, ennek megfelelően egész nap kódoltam. Murphy törvénye szerint pedig ez egy olyan nap volt, amikor az átlagosnál többször szakítottak félbe valamivel, kizökkentve a programozásból. Mindezek ellenére végtelenül produktív voltam még így is, megírtam másfél programot, felfedeztem a C# 4.0-ban a dynamic keywordot, és azt, hogy számomra közel használhatatlan, valamint az automata named parametereket, ami igen menő, és már azt is tudom, mit kell tudni az IDisposable-ról. Mindenmellett végleg lekapcsoltam a két régi linux szerverünket, és elkezdtem dolgozni a belső regexp tréningen, első körben beszélve az illetékes kollégával, amit majd az követ, hogy írok hozzá egy részletes vázlatot.

Este pedig összejött az előző posztban emlegetett várva várt találkozó az elődömmel. Nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, végigmentünk a kódok különböző részein, jegyzeteltem mindenféle random dolgokat, meg kaptam egy csomó tippet, hogyan tudok hatékonyabban belső programokat írni a jövőben, sőt, még az ASP.NET MVC alapjaiba is beavatott. Valamint találtunk random bugokat, amiket majd kijavítok előbb-utóbb. Jól el is húzódott a dolog, eleve fél hatkor kezdtünk, és valamivel kilenc után zártuk az irodát, asszem ez volt az első céges túlórám, vagy mim.

Apropó túlóra, egyrészt van a cégben valamiféle rendszer, amibe az emberek szépen beírják, hogy mikor jöttek, és mikor mentek, és ha több, mint nyolc órát dolgozol, azt a rendszer gyűjti, és ha összegyűlik nyolc órányi, akkor beválthatod egy szabadnapra, szóval teljesen kulturált a dolog. Sőt, külön van kezelve az echte túlóra, amikor muszáj bent maradnod valami meló miatt (horrible dictu hétvégén bejönni), és akkor arra az időre kifizetik az ember idejét, ráadásul +50/+100%-kkal, attól függően, mikor túlóráztál. Ebben a rendszerben amúgy egyelőre nem vagyok benne, és amíg tehetem, el is kerülöm, nos, hogyismondjam, múltbeli traumák miatt.

Mai napi svédségünk a már emlegetett pizzasalad, és innentől átadom a szót egy kedves kolléganőmnek, Anna-Lenának, aki kommentben magyarázta meg, miért esznek a svédek pizzázás előtt és közben salátát:

The cabbage sallad “pizzasallad” is said to be introduced by an Italian, Giuseppe “Peppino” Sperandio, who started the first specialized pizza restaurants in Sweden in 1969. It usually consists of cabbage, white vinager, olive oil, salt and black pepper. At some pizza restaurants, they serve it with slices of pickled peppers or even pine apple. You don’t really get “pizzasallad” anywhere else in the world. Great together with pizza!