Sűrű nap volt a mai, reggel még bementem a cégbe, három dolgot kellett elintéznem, ebből kettőt sikerült is, egyet meg persze elfelejtettem, közben újra és tényleg elbúcsúztam pár embertől, amiről veszélyes dolog visszanézni a képeket, mert esetleg homok megy a szemembe, vagy ilyesmi. Jó, csak nem bírtam ki, ide is rakok egyet. Olyan szépen keserédes, vagy mi.

Aztán a bevásároltunk a józsefvárosin bőrőndöket meg mindenféle ruhákat amiknek a vásárlása már erősen érett, ebédeltem egy utolsót az Iguanában Lmaoplane-nel, majd önmagamat is meglepve kevesebb, mint 3 óra alatt kiköltöztem az albérletből édesapám hathatós segítségével. Tekintsünk most el attól a közjátéktól, hogy bár mindent megnéztem háromszor, hogy nem hagyok-e ott valamit, a hűtöt nem annyira. Az még egy dolog lett volna, hogy Neuromancertől vett keményen gyomronvágó házipálinkát sikerült otthagyni. Azt viszont kínosabb volt most este 9 körül felfedezni, már itthon, az agglomerációban, hogy a 6 hónapra előre kiváltott spéci szemcseppem is ottmaradt a hűtőben. Mondjuk holnap mégkínosabb lett volna, de így még volt édesapámnak este egy gyorsköre vissza Pestre. Most mindenesetre minden megvan, a pálinka is, na meg viszek egy üveg unikumot, amire már le is csapott egy leendő kolléganőm, úgyhogy saaaaaaaaaajnos holnap kénytelen leszek venni mégegyet a dutyfreeben. Remélem érzitek a fájdalmat a hangomban.

Nézem az órát, 10:5011:05 van, 3-kor kelek a hajnali géphez, és még mindig nem akarok lefeküdni, de nagyon kéne, szóval. Innen folytatjuk.

P.S. ezt az énblog dolgot még tanulom, kezdőbetűzni nem vagyok hajlandó, úgyhogy az emberekből nickek lettek.

(Még mindig kósza posztok a draft mappámból)

Két dolog kell ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan zenét szedjünk ki youtubevideókból: jwz youtubedown scriptje és egy ffmpeg.

Az elsőt letöltjük, elrakjuk valahova, beállítjuk executablenek (chmod +x), berakjuk a PATH-ba és onnantól kezdve csak az URL-t kell hozzávágni, és szépen letölti az embernek az adott videóból a legjobb minőségű verziót. Aminek általában még így is szarrá van tömörítve a dynamic range-e, dehát mindent nem lehet.

Utána pedig kimásoljuk a letöltött fájlból a hangsávot ffmpeg segítségével:

ffmpeg -i youtubevideo.mp4 -acodec copy -vn zene.m4a

A hang legtöbbször aac-ben van a videókban, ezért ad meg az ember m4a kiterjesztést a kimenetnek. Néha azonban nem, ekkor érdemes megnézni, hogy mi is van benne az ffmpeg -i youtubevideo.mp4 segítségével.

(Ez a poszt még több hónapja íródott, aztán szomorkodott a draft mappámban. Most azonban került, mert egyrészt pár napja egy kedves lány a metróban leszólított csillogó szemekkel, hogy hol vettem a táskámat, előtte pár héttel meg egy néni szólt rám a Móriczon, hogy el van írva a táskámon a felirat)

Többhetes szenvedés, vacilálás, élőben kipróbálás, még sokat vacilálás és szenvedés után megrendeltem az új táskámat a Bagaboonál, három hét alatt el is készült, ahogy kellett. Méreteit tekintve M-es, kívül sötétzöld, belül piros, és még bele lett pakolva pár hasznos extra is. Így néz ki:

A táska mockupját kiraktam anno facebookra, akkor derült ki tulajdonképpen, hogy a Magyar Népdaleket, amiből két pólóm is van egyébként, senki sem ismeri a magyar interneten azon a kb. 80 emberen kívül, aki benne volt ebben az igen kiterjedt injoke-ban, úgyhogy a kép valóságos lájk- és share-cunamit indított el. Sem az ötletért, sem a dizájnért nem engem illetnek a kreditek, mindenesetre egy harmadik menet pólórendelés lehet, hogy van még a dologban. Ha valaki megszervezi.

Egész héten emberektől búcsúzkodom, tegnap a céges búcsúsörözés volt, és azonkívül, hogy baromi jó volt, ilyen menő ajándékokat kaptam, innen is köszönöm mégegyszer:

(Ha nem értesz belőle semmit, nem benned van a hiba, a póló az évek során felgyűlt injoke-okkal van tele nagyrészt, a giftcardon lévő bögre-wordcloud a csetüzeneteimből jött össze, a lekvárt pedig ez az agnus poszt ihlette, ami egy jóideig bent volt skype-on státuszüzenetként)

Nem csak a kilátás fog hiányozni.

Már nem tudom, hol találtam, de szóval ez így kurvajó.

Az a helyzet, hogy mivel én elköltözök Svédországba, és Gazs is továbbáll, felszabadul viszonylag hamar (február eleje-közepe) az a remek albérlet, amiben lakunk, és mivel ez a lakás jó ideje barátról barátra jár (mi LacKactól örököltük), meghirdetjük itt és a szóslmédiába, hátha sikerül most is továbbadni.

A lakás ki lett adva.

A lakás A II. kerületben, a Tölgyfa utcában található, a Margit híd budai hidfőjétől két percre. 50nm-es, 1+2 félszobás, cirkós, bútorozatlan de gépesített (mosógép, mikró, villanytűzhely, porszívó). Különösen ideális két különálló embernek, mert a két félszoba a lakás két végében található, a kettő között van a nappali meg az amerikai konyha.

Költségek:

• 78000 Ft maga az albi
• 11500 Ft közös költség (benne a víz)
• 2000 Ft biztosítás (bérlő ingóságai is benne vannak).
• Gáz, áram egyedi mérés szerint
• UPC net van a házban

További extrák: csendes, nyugis ház, ami előtti utcaszakaszon ráadásul ingyenes a parkolás is.

Itt pedig egy képgalléria róla alább. Érdeklődni lehet emailben nálam vagy Gazsnál.

Igazából a -2. poszttal kellett volna kezdenem, merthát ha a sziget is tud ilyen napot tartani, akkor én miért ne?

(Gyors matekfeladat: ha a sziget 2005-ben tartott először 0. napot, 2008-ban mínusz egyediket, és 2012-ben mínusz kettediket, akkor melik évben lesz az utolsó 0 feletti szigetes nap?)

Szóval ma reggel fél órán belül kaptam az OEP-ben új TAJ kártyát ÉS EU TB kártyát. Hol élnek ezek? Mi lesz így a bürökráciával?

Ezek után átmentem a T-be, és ott negyed óra alatt átkonvertálták a számomat dominósra. A művelet annyira jól sikerült, hogy a végén valahogy 1000 forinttal több lett a számlámon, mint amennyinek kelett volna lennie, a csaj meg is jegyezte, hogy ő ilyet még nem látott.

Ezért tart itt ez az ország.

(P.S. elkezdhetném nem plagizálni Isoldét a posztcímekben)

Nem tudok még értelmes gondolatokban blogolni, szóval kicsit összevissza lesz. De, és szóval.

Egészen kicsit beparáztam a random netes posztoktól, hogy Svédország mennyire eszeveszett drága, úgyhogy ma bementem a sarki szupermarketbe, amire azt mondta a kolléga, hogy kicsit drágább, mint a másik, de nagyobb a választék és elkezdtem tételesen felírni, hogy mi mennyi, azokból a dolgokból, amiket a) amúgyis fogok vásárolni vagy b) jó viszonyítási alapnak gondolom. Annyira elkapott a lendület, hogy itthon felvittem egy gugli táblázatba, és még az árakat is mellédobtam forintban. Ha valakit érdekel, itt megtalálhatja, böngészgetheti. Mellé kéne írnom valami magyar árakat, hogy kapjak egy átlagszázalékot, mennyivel drágábbak a dolgok — erre vagy lesz lelkesedésem, vagy nem –, de nagyon nagy átlagban aszondom, kétszer, szóval nem vészes, bár a csirkemell kilója három rugóért kicsit azért fáj.

Ezenfelül ebédelni, azt mondják kollégák, olyan 60-80 koronáért lehet, a sarki svédasztalos étteremben 79 korona — nyolcalkalmas bérlettel kicsit olcsóbb –, random kebab-pizza azt mondták 60 körül van. Maeste pedig a sarki indiaiba ettem 114 koronáért, és ilyen minőségben speciel ez drágább lett volna otthon.

A mai nap további szocializációval és munkamegbeszélésekkel telt, újabb kollégákkal haverkodtam össze, és már most elkezdtem őket szép lassan becserkészni arra, hogy IM-ezzünk, mert az, hogy csak beszélünk vagy emailezünk egymással, és sehol egy groupskype, az azért nem állapot. A céges gépem egy bitangerős legújabbgen Mac Pro lesz, két forgatható 24″-es HP IPS monitorral (1920×1200), ami, szóval, faszaság.

A tömegközlekedés remek, van egy rakat villamos meg busz, metró az nincs mert nem elég nagy hozzá a város valamint azt mondták, szopás agyagot fúrni, amin a város nyugszik. Jegyek helyett menő Oyster-szerű NFC-s rendszer van, a város zónákra van osztva, de az egyes zóna maga a város, a többi az az agglomeráció, szóval.

Az albérletem nagyon menő, kb fél óra gyalog az iroda, ugyanennyi a belváros, mindenki megjegyezte, hogy milyen menő környéken van. A cég szerezte, illetve fizeti nekem (a fizum is ennek megfelelően van kialakítva), és keményen megdolgoztak érte, az albérletkeresés Svédországban össznemzeti extrémsport, majd leírom, miért. Mindenesetre egy szép nagy szoba, konyha, fürdőszoba káddal, erkély (!!!) az utcára nézve, a harmadikon egy négyemeletes lakóparki lakásban.

Most hirtelen ennyi. Holnap reggel utazok haza, lesz másfél hetem mindent elintézni, lezárni, és elbúcsúzni mindenkitől, mert az a terv, hogy február elsején kezdek itten.

(folytatjuk…)

P.S.: ja igen, asszem ez az egész az egyik legmenőbb születésnapi ajándékom. Merthogy ma lettem 24.

Szóval január 15-én késő délután aláírtam a munkaszerződésemet, egyelőre fix hat hónapra, Svédországba, Göteborgba, a Kommunicera nevű fordítóirodához, majd nem sokkal ezután hazamentem az új albérletembe. Most még csak két napra vagyok itt, aztán jövök vissza nagyonhamar elkezdeni úgy igazán a dolgot.

A lakáskulcsomon egy viking van, biztos azért, hogy tudjam, hol is vagyok.

(folytatjuk…)