KTamas' Blog

Remember kids, if Internet Explorer is brave enough to ask to be your default browser, you're brave enough to ask that girl out.

Posts about geekdom

Endorsement (My name is KTamas and I approve this message)

· 289 words · 2 min read

Mivel mostmar tobb, mint egy eve hasznalom aktivan a harom legnepszerubb operacios rendszert, — Windows 7, Mac OSX, Ubuntu –, sikeresen akviraltam azt a kepesseget, hogy barmelyiket, barmikor tudom szidni is, dicserni is, persze kulonbozo mertekben. Most az utobbi kovetkezik, konkretan annak a kifejtese, hogy a Windows 7 a jelenlegi legjobban osszerakott operacios rendszer out there.

It Just Works

A telepito CD/Pendrive berakasa utan legkesobb harminc perccel mukodo rendszert kapunk, a gepek jo reszen egyaltalan, vagy csak alig kell driverekkel barmit csinalni, mert elintezi a Windows Update — gondolom mindenkiben meg elenken el az XP, a kotelezo egyoras jatek a driverekkel.

Ezek utan nyitunk egy IE-t, ami, zarojelben jegyezendo meg, a 8-as verzio ota egeszen hasznalhato, ellatogatunk a www.ninite.com-ra, osszekattintgatjuk a szukseges szoftvereket, es ujabb fel ora utan van egy legalabb 90%-osan kesz rendszerunk, alterbongeszovel, video- es zenelejatszoval, virusirtoval, pdf-olvasoval, es meg sorolhatnam — mindezt teljesen ingyen.

Egy rendszerunk, ami kegyetlen gyors, pedig mar annyira bennunk van, hogy ami uj verzio, az torvenyszeruleg lassabb lesz, de nem, a Windows 7 sebessegben gyakorlatilag egyezik az elodjevel, az XP-vel, milyen kar, hogy a Microsoftnak 8 evbe telt egy uj oprendszert osszehoznia, ami amugy meg atomstabil is, a kekhalalok ideje a multe, talan ha kettot kaptam az elmult evben, ebbol az egyik pedig egy igen pocsek driver hibaja volt.

Ja, es az Aero szep, nem ugy nez ki, mintha ovodasok rajzoltak volna zsirkretaval, a la Luna of XP. Defaults matter.

Es most elkezdhetnek panaszkodni, hogy de nincs rendes parancssor vagy epp posix, es kulonben is, de nem, ez nem arra van, amit kapunk, az egy gyors, stabil, hasznalhato operacios rendszer, se tobb, se kevesebb, es pont ennyi kell a legtobb embernek (es sokszor nekem is), es vegre megkapjak, es ez annyira jo.

Linux Blues, avagy hogyan (nem) lettem (még) Desktoplinux-júzer?

· 419 words · 2 min read

Nem tudom. Van a draftban már vagy’ egy jó hónapja egy iromány arról, hogy lettem desktoplinux-felhasználó, de nem fejeztem be, mert… egyelőre még nem vagyok az.

Persze, jó volna egy olyan rendszert használni, ami alatt van például tisztességes commandline, abban kötelezően egy byobu, meg egy saját bashrc, és az úgy nagyon jó. Meg van Gnome-Do, amihez már egészen hozzászoktam, már amikor fut, mert nem képes fél napnál tovább futni anélkül, hogy egyszer csak szét ne fagyna, ami után jó esetben elsőre újraindul helyesen, rossz esetben úgy kell kilőni mégegyszer, és akkor majd utána.

A Következő Karmikus Kisállat Koala egy jó rendszer lenne, ha nem hemzsegne bugoktól, persze gépfüggő, mert van akinek jobban fut, van akinek kevésbé, de ezt a release-t valahogy elrontották, mert az összkép siralmas. Az én gépemen már odáig jutott, hogy nem hajlandó lemenni standbyba, ha pedig az otthoni wifire kapcsolódok, utána még kétszer leszakad, mielőtt beállna stabilra. Jó esetben. Meg néha úgy beakad a rendszer, hogy csak egy X restart segít, ami, nos, idegesítő.

Persze nem csak Ubuntu van a világon, le is szedtem egy Fedorát, mint a másik nagy desktoplinuxdisztrót, rányomtam a pendrivera, bebootoltam a Live rendszerbe és elindítottam…. volna a telepítőt. De nem, idáig már nem jutottam, ugyanis nem hajlandó valamit valahol mountolni, így már azelőtt elszáll, hogy legalább egy nyomorult desktopig eljussak. Kernelhiba talán?

Meg persze van még sok kicsi apróság. Fícsörök amik hol mennek, hol nem, például a pressandhold jobbklikk. Persze, reboot megoldja, a reboot sokmindent megold, csakhát.

Addig? Addig Windows 7. A Microsoft ezúttal elsőre beletalált a tutiba (azért anno az XP az SP2-vel lett igazán jó), összerakott egy igazán jó oprendszert, ami szép, gyors, jól bánik az erőforrással, igen használható taskbarja van, és még sorolhatnám. Nincs Gnome-Do, de tudok programot indítani a Start Menüből, gépeléssel, az is valami. Nincs commandline, a múltkor szedtem egy wgetet meg egy curlt windowsra, mikor kellett, aztán meg majd kihúzom valahogy, ezekkel, meg a Puttyval. Cserébe, nos, működik.

Persze, elkezdhetnék szórakozni olyasmivel hogy akkor mínuszegyedik vagy mínuszkettedik Ubuntu releaset rakjam vissza, vagy állítsam át ezt és ezt gconffal, esetleg bújjam a logfájlokat egy-két óráig. De nem, valahogy ezt most unom, én szeretném ha végre működne, és nem a hárommal ezelőtti verzió. A Nagyonkövetkező Kisállatot, leánykori nevén Lucid Lynxet ki fogom próbálni, úgy tűnik, fejlődőképes, meg persze ki tudja, ismerve magamat, előbbutóbb megint szívok majd pár kört még a Karmickal, hátha, hátha sikerül emberi rendszert faragni belőle, de izé.

Srácok, ezen még dolgozni kell.

(Jaigen, új taglájn, Gazs szokta mondogatni, de én szeretem a webcomicokat, na.)

Vi Mode in Readline Applications

· 85 words · 1 min read

If you find that you do like using vi editing mode (and what’s not to love about it :), add ‘set editing-mode vi’ to your .inputrc, and vi mode will work in any readline based client, eg psql, irb.

via Daily Vim: Text Editor Tips, Tricks, Tutorials, and HOWTOs: Vi Mode in Readline Applications.

Avagy miért érdemes olvasni a Daily Vim blogot. Ami szintén menő: “set -o vi” ezzel meg a basht lehet vi módban használni. Oké, vi és nem vim, de még ígyse rossz.

Slicehosttól a VPSPlantig

· 236 words · 2 min read

Szóval az egész úgy kezdődött még kb. egy éve, hogy ismerős ismerőse osztogatott ingyen VPS-eket. Persze az egész nem tartott sokáig, de addigra gyorsan rájöttem ezeknek a hasznosságára: IRC bouncer / bot, wordpress, egyéb random hülyeségek hosztolására kiváló platform, úgyhogy körülnéztünk, és ráakadtunk a Slicehostra, akkor az tűnt a legjobbnak. Tény, hogy minőségi szolgáltatást nyújtanak, csilivili kontrolpanellel, saját DNS szerverrel, ajaxos konzollal, miegymással. Csakhát: egyrészt csak 64-bites disztrók voltak (programfüggő, de átlagban jelentősen magasabb memóriahasználat), másrészt nem is volt olcsó, az utóbbi 1-2 hónapban sokkal jobb dealeket találtam. Úgyhogy nemrég megléptük a váltást a magyar VPSPlantre: duplannyi memória, 32-bites disztró, végre nincs ssh lag és kb. egy ezressel olcsóbb, mint amit eddig fizettem. Ezek voltak a pozitívumok, szóval alapjába véve jól megy, de.

  • Nincs swap. Ez egyelőre nem zavar, mert van még egy rakat kihasználatlan szabad memóriám, és ha swappolásra kerülne a sor, akkor ott már más gondok vannak ugye. De ha majd nagyon kell, vannak trükkök ennek kikerülésére tudtommal
  • Sajnos egyelőre fix 2.6.18-as kernel, amivel sajna nem megy még pl. az iotop
  • Bizonyos TCP paramétereket nem tud piszkálni a tűzfalscriptem (ami igazából nem is enyém, egy sokkal tapasztaltabb dutow rakta össze. still.)
  • RDNS-t nem lehet webes felületen állítani, kérni kell a szupporttól
  • A szupport válaszideje egyelőre változó, volt már szűk másfél nap is, amit kicsit sokallok.
  • PayPal a megrendelőform ellenére egyelőre nincs.

Egyik se dealbreaker, szerintem jól elleszek ezzel, de remélem ezek előbb-utóbb javulni fognak.

pagetable[pont]com

· 144 words · 1 min read

Apple switched their computers from using Motorola 68K processors to Motorola/IBM PowerPC processors between 1994 and 1996. Since the Macintosh operating system, called System 7 at that time, was mostly written in 68K assembly, it could not be easily converted into a PowerPC operating system. Instead, most of the system was run in emulation: The new “nanokernel” handled and dispatched interrupts and did some basic memory management to abstract away the PowerPC, and the tightly integrated 68K emulator ran the old operating system code, which was modified to hook into the nanokernel for interrupts and memory management. So System 7.1.2 for PowerPC was basically a paravirtualized operating system running inside emulation on top of a very thin hypervisor. ****(The History of OS Migration)

Ilyen, és egyéb érdekességekről (pl. a DOS 1.0 különböző részeinek reverse engineeringje) lehet olvasni a pagetable.com-on.

(Credits: Angyalnap osztotta meg readeren.)

1234567890

· 63 words · 1 min read

Andrei összerakott egy visszaszámlálót, amely abban a pillanatban éri el a 0-t, mikor az aktuális Unix timestamp 1234567890 lesz.

Az Unix timestampet 1970. január 1-től számítjuk, a másodpercek számolásával, a részletes leírása itt olvasható, a lényeg hogy sacc/kb 33 nap és pár óra mulva lesz az 1234567890. másodperc ami egy szép, kerek szám. Ehhez kapcsolódik a Y2K38 is, lehet egyszer arról is írok…