Szóval az történt, hogy — többek közt — a T túl olcsón adott egy ahhoz képest meglepően jó Androidos készüléket, engem meg kezdett erősen zavarni, hogy egy csúnyán elmaradt, és hosszútávon valószínűleg halálraítélt okostelefonplatformot használok (Blackberry), úgyhogy besétáltam egy T boltba, és potom havi három (drágább helyeken két) sör áráért vettem egy ZTE Blade-et. És nagyon hamar újra otthon éreztem magam.

Ugyanis nagyon sokáig, kb 5 évig aktív Windows Mobile felhasználó voltam, végigkövettem a platform majdnem összes iterációját Pocket PC 2002-től a Windows Mobile 6.1-ig, a sima PDA-któl a 3G-s okostelefonokig, amikre, így visszanézve, elég rosszul skálázódott a rendszer, ami az 5-ös verziótól kezdve ráadásul folyamatosan lassult. Ráadásul a kezdetektől fogva nagyon csúnyán fragmentálódott, mind hardverben — különböző processzorok, memóriamennyiségek, képernyőfelbontások –, mind szoftverben: a gyártók többsége kiadta az adott PDA-t jó esetben az épp aktuális rendszerrel, később jött még 1-2 apró frissítés és ennyi. Ha új, major verzió jött, azt csak a szerencsésebbek kapták meg hivatalos frissítés formájában — merthogy azokat az MS az OEM-ekre bízta, akiknek sokszor kifizetődőbb volt, ha az új rendszerért vetetnek a júzerrel új PDA-t is.

Élelmes felhasználók azonban hamar rájöttek, hogy a Windows Mobile egy igen jól hackelhető rendszer, és hamarosan megjelentek a ‘cooked’ (főzött) ROM-ok, mindenféle extra szoftverrel és változtatásokkal, valamint, hála a sok kiszivárgott, sokszor bétas ROM-oknak, sok felhasználó megkaphatta az adott új Windows Mobile-verziót a PDA-jára ilyenfajta kerülőúton. Nem mindig volt teljesen stabil, néha kicsit bugzott, de általában sikerült előbbutóbb több, mint használható állapotba hozni őket. Nem is annyira extrém példa, hogy a HTC Himalaya kódnevű telefonja még Windows Mobile 2003-mmal érkezett — de azóta minden verzió így vagy úgy elérhető lett rá (WM2003SE, WM5, WM6, WM6.1, WM6.5).

(Itt említhetném a Google legelső, G1-es telefonját, ami hivatalosan megragadt Android 1.6-on, de a mai napig jönnek rá ki az új verziók nemhivatalos forrásból.)

Mindenesetre, nem igazán kell rámutatnom a párhuzamokra… de a konkrét esetnél maradva, az én Blade-em Éclairrel (2.1) jött, ami a készülék megjelenésekor már alapból nem a legújabb verzió volt. Hivatalos Froyót (2.2) 2011 elejére ígérnek, míg a most megjelent Gingerbreadről (2.3) senki se tudja, hogy meg fog-e valaha hivatalosan jelenni a Blade-re. Ennek ellenére már két bétás kínai Froyo ROM is kiszivárgott, és léteznek belőle működő verziók, azzal az apró buggal, hogy néha meghal az érintőképernyő, és annak visszahozásához teljes reboot kell. Sőt, pár napja van már nagyonalfás Gingerbread is egy módosított Nexus S ROM formájában, amiben még ugyan a telefon se működik, de majd egyszercsak fog. Vagy valami.

Mindezek ellenére ennyi pénzért a Blade bárkinek megéri, a processzor ugyan nem a legújabb benne (600 MHz, ez van többek közt a HTC Legendjében is), és a magyar piacra a kínai, csak 256 MB RAM-os model jutott, valamint az első szállítmány kijelzői kicsit túl sok feszkót kapnak, emiatt a szürke néha kéknek látszik (ennek ellenére nagyon tisztességes, 800×480-as felbontású), de tényleg, irónia nélkül, mindezek ellenére ez egy teljesen jó és vállalható budget okostelefon, levelezésre, csetre, olvasásra (Instapaper!!), netre, satöbbi, potom 37000 forint Dominoban (öt perc alatt unlockolható persze), ha meg vállal az ember hűséget a legkisebb mobilnetcsomagra akkor már csak havi 1000 forint tíz hónapig.

A teljes QWERTY egyelőre még hiányzik, a push email már sokkal kevésbé, az valójában egy aljas és rossz dolog.

Szóval most elvagyok jópár hónapig ezzel, egyelőre még a rootolásra és/vagy új ROM felrakására se érzek késztetést (mert mind bugos, haha). Bár mióta volt nálam egy hétig egy iPhone, nagy a kisértés, hogy előbbutóbb arra váltsak, 3GStől felfele és a 4.2 óta teljesen vállalható lett az is, és ha már sok pénzt akarok költeni okostelefonra akkor inkább az, mint egy Nexus/Desire/etc. De ez még a jövő zenéje.

(Utolsó gyors kitérő: az, hogy az MS szigorú szabályokat diktál az OEMeknek a Windows Phone 7-hez — 1GHz proci, 800×480-as kijelző etc. — eddig talán a legjobb út a mostani piacon, mert lehet egy egységes platformja, OEM-ekkel, remélhetőleg fragmentáció nélkül. Persze kérdés, hogy a rendszer hosszútávon hogy fog bizonyítani.)

((Az Angry Birds szaggat a Bladen sajnos. Egy perc néma csend.))

(((Edit: ja hogy már a múltkor elsütöttem a “Meg amit akartok”-ot. fene.)))

Az ugy kezdodott hogy circa 2002 tajan meg sokat jartam a helyi konyvtarba, ahol, miutan mikozben kiolvastam az osszes erdekes konyvet, belebotlottam abba, hogy egy rakat regi Guru magazinjuk volt, egeszen a 92′-es kezdetektol, amikor meg a PC csak egy negyoldalas rovat volt. Mar akkor lenyugozott az Amiga akkor mar sokeve halott vilaga, kozben fel-felbukkano jatekokkal, amiknek a PC-s portjat jatszottam — es sok masik, amikrol meg csak nem is hallottam. A kovetkezo nyolc evben idorol idore kesztetest ereztem, hogy szerezzek egy Amiga 1200-ast es vegigtoljak egy halom regi jatekot, es/vagy benaztam a WinUAE-vel. Tekerjuk elore az ido fonalat tegnapig, amikor is a Pixelhosok partin a kerekasztalok hallgatassa helyett a masik szobaban alltam leesett allakkal, ahogy a jobbnal jobb amigas demokat neztem es hallgattam, amit raadasul egy CF-kartyarol olvasott be egy igazi A1200, amit rogton ki is kuldott a monitorara, meg egy projektorra. Szoval amigas demok kovetkeznek.

Ez az Enigma – Phenomenia c. demoja, van benne minden a labdak pattogtatasatol a raytracingig, plusz igen jo zene. A Lotus 2 c. jatek introja, a harmas verziojaval hetekig jatszottam PC-n, az egyik legjobb arkad jatek ever. A World of Commodorenak igazabol csak az elso fele jo, de az nagyon, a szam egyebkent a [Jester – Stardust Memories](http://modp3.mikendezign.com/index.php?modid=134), ma delutan azt loopoltam korbe.

A vegere pedig itt egy uj demo, mar PC-re, viszont grafikailag is, zeneileg is ott van, szoljon az egyebkent magyar Conspiracytol az Actuator:

Zeneblog leszunk lassan, de mindegy, szoval megvettem vegre Laura Shigihara “Zombies on your Lawn” c. szamat a PvZ soundtrackrol (Plants vs. Zombies vegefocimzene, ugye mindenkinek megvolt a jatek?), es utana rogton raakadtam egy igen jo WoW-os dalra, injokeokkal meg minden, amiket ugyan nem ertek, mert nem jatszom a fentebb emlitett jatekot, viszont a dal most megy korben huszadszorra, es mint SeSam ramutatott, van video is.

Matisyahu kirakott egy kegyetlen jo hanukas dalt az internetre, az utobbi egy oraban ez loopolodik. Youtubeminosegben alabb meghallgathato, de a fent linkelt oldalon – egy kicsit jobb minosegu flashes lejatszo mellett – 99 centert kap az ember FLAC+320-as MP3-at DRM nelkul, ahogy kell.

…kiblogoljuk ezt. Kivalo sarkanykazetta ez.

[2019 note: RIP Dragontape.]

A fenti cimmel majdnem csinaltam nemreg egy blogot, csak hamar ravilagitottak emberek arra, hogy ezt hosszutavon kene megtolteni kontenttel, amit — egyelore — nem tudok, de nem kizart, hogy lesznek itt ehhez hasonlo posztok a jovoben.

Meg regebben irtam a Culinarisrol, akik mindenfele importkajakat arulnak pofatlanul dragan, mar vagy fel eve ellen tudok allni a kisertesnek, hogy megint elmenjek, mert a fizetesem ijeszto hanyadat tudnam egeszen konnyen otthagyni egy kisebbfajta bevasarlassal. Viszont uj jelenseg van kibontakozoban: az eddig csak a Culinarisban kaphato termekek elkeztek megjeleni azon kivul is.

Ennek a leglatvanyosabb kepviseloje minden bizonnyal a Dr. Pepper, amelynek importalasat a cimke alapjan egy noname pecsi ceg valallta fel. Csak 0.33-as meretben kaphato, viszont a legvaratlanabb kisboltokban bukkan fel, legutobb a Muzeum koruton levo Sparbol vittem el az utolso harom darabot, miutan megeskettem a penztarost, hogy ugye rendelnek meg. De szamtalan mas helyen is lattam mar, a debreceni vasutallomastol a varosmajori fogaskerekumegallonal levo bodeig is. A Pepper izet eleg nehez meghatarozni, valahol a kolas-cseresznyes-fahejas-mandulas vonalon mozog talan, de tenyleg, probaljatok ki, nem fogjatok megbanni.

Legujabb lelohelyem egyebkent belvarosi ejjelnappalik, peldaul a Kalvin teri Manna ABC. Az elobb vettem egy Nissin Smack Cupot, ami mar majdnem egyezik az eredeti Nissin Cup Noodle instanttesztaval (ez utobbi tovabbra is csak a Culinarisban szerezheto be). De ugyanebben a boltban kaphato az osztrak Almdudler, amely olyan, mint a gyomber, csak jobb. Ezt a 90-es evekben lehetett itthon kapni, csak aztan valamiert eltunt a boltok polcairol. De van itt AriZona tea is, amit utoljara Amerikaban ittam rendes boltbol vasarolva. Legjobb jegestea ever.

Ki akar kek(crispy) M&Ms-et importalni? Na, valaki? Na?

Az FNL meg mindig a legjobb drama a TV-ben. (Es meg van 4 reszem hatra az evadbol)

[2019 note: ez eredetileg a megboldogult Miafene blogon jelent meg.]

mashup. (n) A mashup or blend (also mash up and mash-up) is a song or composition created by blending two or more songs, usually by overlaying the vocal track of one song seamlessly over the music track of another.

A mashupok igen szép karriert futottak be, legutóbb saját Glee részt is kaptak, valamint egy egész játekot is készítettek a koncepció köré (DJ Hero). A műfaj kreatívabb darabjaiból szubjektív mashupológiai felzárkóztató képzésünk következik, tessék szépen bekötni a bekötendőt, majd megnyomni a play gombot az alábbi youtube-klipen:

Ezek után pedig rögtön léphetünk is tovább, nu metalt és house-ot keverünk, egészen pontosan egészséges arányokban Linkin Parkot és Utah Saintset: [2019 note: ez mar nem elerheto.]

Az egyéni produkciók után pedig az ausztrál Wax Audio műveivel folytatjuk, két CD-t is kiadtak virtuálisan, több dalukból pedig még videoklip is készült. A nyolcvanas evek végéről máris itt van Ray Parker Jr. és az AC/DC, a Thunder Busterszel, küldenénk a fiúknak a gyárban és mindenkinek, aki szereti:

Zenei összeállításunkat pedig Bryan Adams és a Metallica zárja:

Rohanjon tehát mindenki letölteni a CD-iket, amin olyan további remek dolgok találhatóak, mint a Bee Gees és a Rolling Stones találkozása, vagy éppen az AC/DC és Michael Jackson páros.

És! Bónusz kontentnek futott be az utolsó pillanatban az amerikai pokémon-főcímzene megrapesítése, amelynek mashupsága talán vitatható (hívhatjuk egy erősebb feldolgozásnak is, ha akarjuk), deháthaegyszer most megy körbe ötvenedszerre...

Gazs: http://unixy.net/99/ ez elég lenne egy wp-nek?

Nem, vagtam ra, majd gyorsan rajottem hogy… megis? 200 forint (99 cent) es bo egy ora utan volt egy mukodokepes nginx+fastcgi+mysql konfiguraciom wordpresszel, cache-sel, mindennel, mindez 64 megabyte memoriaban. A nap vegen pedig befutott egy script, ami megcsinalja ugyanezt — jobban. Igy ledozeroltam az egeszet, ujratelepitettem a scripttel, reszeltem meg egy kicsit rajta, es lo and behold, meg jobban is megy az egesz. Ugyhogy visszamigraltuk a blogot, sajat domain, ujra wordpress, szabadsag, szansajn, subidubi, hepinessz. Aztan majd meglatjuk, hosszutavon milyen lesz, en mindenesetre bizok a dologban. Radobtam meg egy pingdomot is, egyuttal az is tesztelve lesz…

Nem tudja valaki mi volt a regi WP temam neve?