Azt mutattam már, hogy minden nap a helyi kocsiszín mellett haladon el? Szerintem iszonyat menő.

Továbbá beérve az irodába most láttam először az amúgy naponta többször is elhaladó kisebb méretű kompot, egészen elképesztő látvány volt, egyszer muszáj lesz ezzel utaznom.

A munkában ma végre kaptam angol nyelvű Office-t Johntól, a rendszergazdától, a produktivitásom exponenciálsan nőtt fog megnőni a következő olyan feladatnál, amikor Wordöt vagy Excelt kell buherálni. Ezen kívül rájöttem, hogy beszélnem kell a főnökömmel, hogy alakítsunk ki valami napi rutint egy pár órás mostakkorsenkisezavar időszakkal, mert most tízpercenként szakitanak meg valamivel, ami amúgy oké, csak akkor nem tudok pl. programozni. Volt továbbá egy többórás hajtépős hibakeresős epizódom, aminek egészen fájdalmas megoldása lett, ki is káromkodtam magamat a megfelelő helyeken és írtam a supportnak hogy ezt így hogy.

Ja, és reggel kikerült a májusi konferencia előzetes programja, és sajnos pont egy olyan előadás van benne, ami pontosan arról szól, amiről én szerettem volna beszélni, szóval erről ennyit.

Kaptam fizetéspapírt is, és megjött a pinkód is a bankkártyámhoz, szóval már csak öt nap, és jön az első fizetés.

Voltam ma is kondizni, azt hiszem most egy ideig maradok az ellipszistrénernél, működik, élvezem, bár a hátam-derekam ettől is megfájdul a végére, csak kevésbé, lehet, hogy ezt meg kéne mostmár nézetni valami hozzáértő emberrel.

Munka után elmentem a Nordstadba, a helyi bevásárlóközpontba Ulrikével, akibe belebotlottam a villamoson, megmutatta a helyi sportboltot, illetve hogy hol lehet olcsón ruhát venni. Vettem újabb hónapnyi Spotifyt, oda nem figyelve szénsavas ásványvizet, majd elmentem a cell groupba, magyarul a házicsoportba, kivéve, hogy a gyülekezeti terembe volt. Eredetileg ugye tollasozni mentünk volna, de az áttolódott jövő hétre, mert nem sikerült elég korán lefoglalni a pályát. Szóval összejöttünk, beszélgettünk, Példabeszédek 15-öt olvastunk, meg imádkoztunk, és ezzel azt hiszem, lezártam a gyülekezetkeresős projektet, mert úgy érzem, találtam egy jó közösséget, és ez a fontos. Ráadásul nagyrészt korombeliek, ami külön jó.

Hazafele még bevásároltam a sarkiboltban, akciós volt a csirkemell, szóval valamit kezdenem kell vele, az egyik fele megy majd Uncle Bensnek, de a másikkal kéne valami kicsit kreatívabbat csinálni. Amióta kondiba járok, azóta kezdek rászokni arra, hogy főzök magamnak / instant kajákat eszek, ha az előbbit tudom tartani, az mind anyagi, mind egyéb szempontokból remek lesz.

Este konstatáltam, hogy elhagytam a frissen vásárolt szemcseppem. Reggel meglett a ház ajtaja elött, úgy tűnik, ott esett ki a zsebemből.

Ma jól elaludtam, ennek megfelelően kellő ürügyet fabrikáltam magamnak arra, hogy ne sétáljak munkába, főleg, hogy cserébe mentem délben kondiba Ulrikével: ezúttal a gőzöm sincs, hogy hogyan hívják gépet próbáltam ki, azt, ami félúton van a futópad és a szobabickli között, a helyes megnevezést kommentben várjuk. A lényeg, hogy sokkal kevésbé fáj tőle a hátam, mint a futógépen, sőt, kifejezetten élveztem, megnyomtam rajta a “Random Hill” gombot, és már másztam is a képzeletbeli dombot. Ha minden jól megy, a hét összes többi napján megyek. Valamint az is kiderült, hogy a kondit a cég fizeti teljesen, szóval még egy ok arra, hogy többet járjak ide.

A munkában megvolt a nagy meeting, elkezdtem dolgozni délután a fő projektemen, bár előtte még svéd nyelvű Excelben próbáltam kitalálni, hogy a cellából legördülő menü honnan is szedi az adatokat, egy élmény volt. John, a rendszergazda beteg, remélem holnap lesz, és kerít egy angol nyelvű Office-t.

Olvasnak egyébként az apai nagyszüleim is (szia Zsuzsimama, szia Józsipapa!), nekik van internetjük, a nagymamám olvassa fel a posztjaimat a nagypapámnak, szerintem ez csodálatos. Ma vagyok itt három hete, az idő továbbra is végtelenül lassan telik, de egyre kevésbé bánom, jó itt lenni, így sokkal többnek érződik a dolog.

Tudtátok, hogy a Poäng, a népszerű IKEA-s fotel neve, azt jelenti, hogy “pont”? Én ma tudtam meg, mikor kaptam egy levelet a helyi mozi kedvezménykártyájával, amit nem tudtam, hogy kérvényezetem. Így utólag ugrott be, hogy valóban regisztráltam náluk címmel még a múltkor, úgy tűnik ilyenkor ez jár, vagy becsekkoltam valahol, hogy kérek egy ilyet.

A szintén népszerű Klippan kanapé neve pedig azt jelenti, hogy “szikla”. Meg egyébként egy svéd város, mert ezeket azokról nevezik el, ezen az oldalon megtalálhatóak az elnevezési konvenciók a különböző dolgokra.

Update: A helyes megfejtés a fenti kérdésre: a mai kondigép az ellipszistréner volt. Köszönöm birkasternek.

A hétfőt ott kezdtük, ahhol a péntek délutánt abbahagytuk: Nightwish-sel.

Reggel besétáltam megint a munkába, igyekszek ebből rendszert csinálni, holnap megint kondi, csütörtökön pedig kolléganő megmutatja a helyi uszodát is. Aztán dolgoztam, volt mit, szinte egész nap el voltam foglalva valamivel, annak ellenére, hogy a főprojekt csak a nap végén haladt tovább, ellenben holnaptól valószínű tényleg azon fogok főleg ügyködni. Előtte azért még lesz egy meeting arról, mi a fejlesztésekkel kapcsolatban a big picture, mit akarunk elérni a következő hónapokban.

Hazafele bementem egy cipőboltba venni végre olyan fűzőket, amik nem szakadnak el egy hónap után, mert kidörzsöli őket azok a fém baszok, amik a lyukakban vannak. Benéztem az arra lévő Coopba is, ahol találtam végre Azt A Sajtot Amit Már Többször Ettem De Nem Volt A Sarki Boltban, valamint bageleket és laktózmentes krémsajtot. Ez utóbbiak sajnos nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, dehát mindent nem lehet.

Ma megjött a svéd bankkártyám, pár nap múlva jön a pin kód is hozzá, jövőhét hétfőn meg az első fizetésem a számlámra. Ami ennél azonban sokkal fontosabb, hogy feldobta a napomat az a tény, hogy kaptam egy másik levelet is, három kézzel írt A/4-es oldalat a(z anyai) nagyszüleimtől, akik egyébként olvassák a blogomat, internet híján kinyomtatva (szia Lininagyi, szia Tata!).

Egyéb random dolgok: a vérnyomásom furcsán viselkedik, fáj a fejem több napja különféle módokon, és át kéne mindent költöztetnem a szerverem, amint fut ez a blog, a Sharewood és mindenféle egyéb dolog a Linode-tól a DigitalOceanhoz, mert spórolnék vele havi 15 dollárt, amennyit már pont megér a dolog.

Tudtátok, hogy a svédeknél minden létező WC koedukált? Szerintem remek találmány.

Azt nem írtam meg tegnap, hogy kicsit takarítottam is végre, leginkább felsepertem a sok kis kavicsszerűséget, amikkel felszórják az utakat télen, és belemennek az ember cipőtalpába, illetve a nadrágjának a felhajtókájába. Ez megmagyarázza azt is, miért van tele a helyi craigslist Mountain Bike-okkal: az ennél vékonyabb kerekek ugyanis nagyon hamar defektet kapnak, annyira hegyesek ezek a kis kövek. Bár szerencsére eltakarítják őket tavasszal.

Délelőtt elmentem a New Life Göteborgba, és bár a gyülekezet igehirdetés része hagyott némi kivánnivalót maga után, a közösség nagyon megtetszett, főleg, mert van egy jó adag korombeli ember. A végén félig-meddig be is szerveztek az angol nyelvű _cell group_ba, szerdán valószínű megyek hozzájuk, vagy éppen velük, tollasozni meg bowlingozni, ez még megbeszélés alatt van.

Hazafele bevásároltam, és úgy döntöttem, főzők Bolognai Spagettit: megvan ugyanis a recept ahhoz, amit anno amerikában ettem, be is kopizom nektek, megtaláljátok a poszt végén.

Ez volt a harmadik próbálkozásom a reprodukálására, és úgy érzem, a legsikeresebb: bár még mindig messze van a tökéletestől — túl édes lett, elfelejtettem parmezánt venni hozzá, és még mindig nem álltak össze igazán az ízek — de mintha jó irányba haladnánk.

Holnap pedig hétfő, kezdődik több projekt is a munkában, jó lesz.

Bolognai recept

For 6 people

1 lbs (1/2 kilograms) of ground beef.

one 15 ounce (425 grams) can tomato sauce.

one 6 ounce (170 grams) can of tomato paste.

1 clove of minced garlic.

3 teaspoons of dried onion powder, or 2 pieces or scallion/green onion minced.

2 teaspoons of dried basil or about 5 fresh basil leaves finely chopped.

1/2 teaspoon of dried oregano.

1,5-2 teaspoons of white granulated sugar.

Black pepper to taste.

1/4 cup or 2 ounces (56 grams) of parmesan shredded cheese.

1 tablespoon of olive oil.

A pinch of baking soda. the tiny amount helps to neutralize some of

the acidity, but too much will make the sauce taste like soup. Better

too little baking soda than too much.

First cook the meat the add the rest of the ingredients and microwave

or simmer for a 5-7 minutes just to meld the the flavors together.

Reggel arra ébredtem, hogy április 30-án a Posterous lehúzza a rolót. Ez azért is fáj, mert többen ezt használjuk dolgok megosztására a Sharewoodon, így most kereshetünk valami új helyet.

Igazából úgy terveztem, hogy ma egész nap itthon fogok ülni és sorozatokat/filmeket darálok, ezt szakította meg az a kellemetlen közjáték, hogy tegnap az irodában hagytam a töltőmet. Szerencsére a főnököm itt lakik mellettem, valamint iszonyat rendes, így délben bementem vele az irodába. Kulcsom ugyanis még nincs, de hamarosan lesz, megelőzve az ilyen baleseteket, valamint amúgy is lesz még itt hétvégi rendszergazdai biszbasz egyszercsak.

A nap másik fénypontja az volt, hogy végre moshattam! Nagyon ki voltak centizve már bizonyos ruhadarabjaim, zokniból például ma már egy kissé lyukasat viseltem, a múltkor vettem már hármat, de még kelleni fog. És valószínű egyéb ruhadarabokba is be kell majd ruháznom (seewhatijustdidthere), mert a következő alkalom, amikor mosógéphez jutok, pontosan tíz nap múlva lesz, addig teljesen be van táblázva a ház. Nagyon úgy tűnik, fel kell fejlesztenem magam sacc per kábé két hétnyi ruhára mindenből.

A fasza mosogépek mellé jár amúgy szárítószoba is, amit ki is próbáltam, felemás sikerrel: nem lehet csakúgy, agglegény módra félbehajtva feldobálni a ruhákat a szárítókötelekre, mert akkor nem száradnak meg időben, illetve amik nagyrészt igen, azok pont a hajtás körül vizesek maradnak. A megoldás természtesen ruhacsipeszek beszerzése lesz, valamint a helyes mosógépprogram megtalálása, mert bár sikerült kimosnom a ruhákat rendesen 40 fokon, valamiért nem centrifugálta ki őket rendesen.

A nap többi részében ténylegesen punnyadás történt, megnéztem az Argót (mennyire fasza már a végén a credits), az új Suits részt, most pedig még van időm még egy filmre meg talán egy sorozatrészre is. Holnap gyülekezet, hogy hol, az majd eldől.

Délben elmentünk hát Ulrikével a konditerembe, én a futógépen sétáltam egy adagot hegynek felfele, ezt alapvetően élveztem, bár jól belefájdult a derekam. Utána teremkerékpározni próbáltam, de ez egyelőre körökkel kényelmetlenebb volt az igazi bicikliknél, mindegy, első alkalom volt, lesz még elég idő kisérletezni, csak tartson ki a lelkesedés.

Nem tanulva a múltheti próbálkozásból, a ma esti céges ivászatot ma délután próbáltam megszervezni, ennek megfelelően kevés ember jött, bár összességében pozitívan sült el, jól elvoltunk. Miután felmértük az igényeket, elmentünk a _Systembolaget_be, magyarul az alkoholboltba bevásárolni. Ezeknek az eladásán ugyanis, leszámítva a gyengébb söröket, állami monopólium van, és csak a fenti helyeken lehet vásárolni bármi egyebet. Pozitív mellékhatása a dolognak, hogy egészen durván hatalmas a választék, többszáz négyzetméteren megszámlálhatatlan fajta vörösbor, fehérbor, sör, cider, tömény, és minden egyéb, mindeféle országból, tényleg csak ámultam, persze megkérik az árát, de akkor is, kicsit lementem hídba. Magamnak szereztem egy üveg brit IPA-t, a többieknek meg vittünk egyéb söröket meg egy üveg vörösbort kollektív fogyasztásra.

A mai adag kolléga körében már nem aratott osztatlan sikert az Unikum, maradt is végül még egy kicsi az alján, sebaj, fogyott ellenben a sör és a bor, bár amit ma vásároltam, az pont megmaradt. Jó lesz a következő alkalomra, amit el kéne kezdenem szervezni, mondjuk tegnapelőtt. Csináltunk valami egészen forradalmit is: rendeltünk pizzát a netről. Ezt ugyan lehet errefele, nem is kevés helyről, csak senki sem csinálja — mikor megkérdeztem egy kollégám, hogy mikor csinált ilyet utoljára, azt mondta, hogy hát jópár éve –, ugyanis a takeaway dívik helyette: szépen bemész a kajáldába, megrendeled, kivárod, elviszed.

Kezdődik az újabb hétvége, amire nem tervezek semmi különlegeset, azon kívül, hogy egyrészt végre moshatok holnap dél és 4 között, másrészt be kell mennem az irodába a laptoptöltőmért, mert bent felejtettem.

Ennek a posztnak most nem volt eleje, mert valahogy nem sikerült találni.

A mai nap egy relatív eseménytelen nap volt, ha nem számolunk egy napközbeni memoQszerver-elszállást, ami gyorsan el lett hárítva. Továbbá felfedeztem, hogy a svéd nyelvű Wordben mások a billentyűkiosztások és John, a rendszergazda a héten ugyebár szabin van, így angol verziót csak jövőhéten kapok, addig tikkelhetek attól, hogy a keresés példul Ctrl+B. Ja, és sikerült átrakni Spotifyba mindenféle szolgáltatások segítségével a Last.fm-es Loved Trackset illetve a Top 500-at, már amennyi ezekből megvolt ott, megint van egy időre hallgatnivalóm.

Ebédelni marhából készült _Medelhavsbiffar_t ettem, amit a google Mediterran Steaksnek fordít, valójában azonban egyfajta fasírt, abból is igen finom fajta, itt van például egy recept hozzá, az enyém pont úgy nézett ki, mint a linkelt oldalon a képen.

Holnap megyek már többször emlegetett, de itt talán még meg nem nevezett kolléganőmmel, Ulrikével ebédidőben a konditerembe, ő minden nap jár (!), meglátjuk majd, nálam mi lesz ebből, az mindenesetre motiválóerő, hogy nem egyedül csinálom. Valamint megbeszéltük, hogy este megint iszunk, neki hoztam a múlt héten megbontott Unikumot, amit most muszáj lesz befejezni, illetve lehet, hogy megnézzük a sarki alkoholboltot és megiszunk egy üveg vörösbort.

Jövőhéten pedig megyek Aliciával, egy másik kolléganőmmel úszni, hátha arra is sikerül visszaszokni. Addig is zenél nektek a Cechomor, nem először:

Eljött hát a nagy nap, elmentünk bankszámlát nyitni a sarki bankba, kicsit tanakodtak, hogy mit is kell velem csinálni, de minden jó ha a vége jó, van számlám, internetbankom, lesz Maestro kártyám, mire megjön az első fizum 25-én, meglesz minden. Ezek után elmentünk a sarki konditerembe is beiratkozni, még ki kell derítenem, hogy pontosan mennyibe kerül, valahogy a cégen keresztül megy a dolog, valamint egy kolléganő jár úszni is, őt is ki kell még faggatnom, csak a héten beteg. Ja, meg rá kell vennem magam, hogy eljárjak…

Az internetbankba belépés egyébként az alábbi egyszerű lépésekkel lehetséges:

• Az ember ellátogat a megfelelő weboldalra, beírja az azonosítószámot
• Előveszi a számlához adott tokent
• Beüti a pinkódját rajta
• Beüti a weboldaltól kapott két számot rajta
• Kap egy harmadik számot
• Azt beüti jelszónak
• És már bent is vagyunk!

Ezek után megvettem a vonatjegyeket a stockholmi hétvégémre (765 SEK, oda-vissza, IC, helyfoglalással), kivettem hozzá az első nap szabimat is, mert jelentősen olcsóbb aznap reggel vonatozni, mint bármikor máskor. Úgy döntöttem, vállalom a kb. dupla árat (783 SEK), és az AirBnB-n szerzek szállást ahelyett, hogy egy 14 fős hostelszobában aludjak úgy-ahogy. Az első, fenti foglalási requestemet azonban szerencsémre visszautasította az ember azzal, hogy arra az időre már kiadta a helyet. Azért szerencsére, mert utána találtam a rendszerben ennek közel a feléért egy sokkal jobb dealt (452 SEK), amit most le is foglaltam.

A melóban ma megírtam az első programomat is a cégnek, fordítási memóriák jogosultságait piszkálja meg egy kicsit, holnap nekiesünk a következő, kicsit nagyobb falat feladatnak is. Valamint már most felmerült, hogy jó eséllyel előadhatok májusban egy konferencián arról, amit a következő pár hónapban csinálni fogok, aminek nagyon drukkolok, mert nagyon rákaptam erre a public speaking dologra.

Este pedig kikerült a nevem a postaládára, ami azért is jó, mert ide fog jönni pár nap múlva a bankkártyám meg a pinkódom.

P.S. Tudtátok, hogy a svédeknél is vannak névnapok? Az én svédnapom december 21-én van, tökvéletlenül a magyar naptárban is ilyenkor (is) van Tamás nap, de trükkös módon márciusban ünneplem.

Eljött hát a nagy nap, megvolt az elvonulós munkanap, a titkos hely pedig — dobpergés — a CEO lakása volt, ami tíz percre van az irodától gyalog. Előtte azonban még begyűjthettem azt az achievementet, hogy sikerült reggel jó kávét csinálni végre az eszpresszógéppel. A nagy titok az, hogy minden részének jól be kell melegednie, miután végignyomtam rajta két üres menetet, harmadiknak már kávéval igen jó eredményt kaptam. Kicsit keserűbb volt a kelleténél, de mindenképpen jobb, mint amiket az előző reggeleken produkáltam.

Ebédet a Da Marco nevű helyen ettünk, ahol egyrészt van olcsó ebédmenüben mindenféle pizza meg tészta, másrészt életem egyik legjobb bolognai spagettiját fogyasztottam el, azt az iskolát követik, amit utoljára amerikában ettem: csak marhahús, paradicsomszósz, fűszerek. Tuti vissza fogok járni, 10-15 perc gyalog az irodától, szűk óra alatt megjárható, ha kilép az ember, ami belefér egyszer-egyszer.

Megtudtam ma azt is, hogy a fizetések itt mindig a hónap 25-én érkeznek, mert mindenki a hónap végén fizeti be a csekkeket. Valamint van egy hét fizetett betegszabim, és még egy, amit viszont már dokinak kell igazolnia. Holnap megyünk ugye bankszámlát nyitni, ha minden jól megy, az első fizumat már oda kapom két hét múlva hétfőn.

Reggel belefutottam egyébként ellenőrökbe a villamoson, az még egy dolog, hogy teljesen vállalható egyenruhába voltak, már-már menőn néztek ki benne, a hátuljára pedig külön rá volt írva, hogy kérdezz, szívesen segítünk. Az már kicsit jobban sokkolt, hogy emellett egy se lehetett idősebb 30-nál, és kifejezetten jófejek, kedvesek és jókedvűek voltak. Persze ez egy alkalom volt és négy ellenőr, szóval simán lehet, hogy a többi az morcos rosszarc. Valamiért nem hiszem.

Este elkövettem azt a kardinális hibát, hogy bevásárlólista nélkül mentem vásárolni, ennek az szokott lenni a következménye, hogy elképesztő mennyiségű időt töltök el a boltban, és hirtelen felindulásból hülyeségeket vásárolok, szerencsére most 20 perc után felismertem a helyzetet, és összeszedve gyorsan pár szükséges dolgot fizettem és kimenekültem, majd két perccel később megállapítottam, hogy azt pont nem vettem, amiért (részben) eredetileg bementem.

A következő alkalomra (vö. holnapra) azért összeírom, hogy mit kell venni a fentebb emlegetett szósz reprodukálásához, mert van receptem, és ráadásul akciós a darált marhahús ezen a héten, mintha csak jel lenne.

Ma végre keresztülment a helyi APEH-en a tény, hogy engem oda felvettek, kaptam végre adószámot, hivatalosan is létezek Svédországban. Majdnem. Azért, mert valamifajta EU-s hosszúnevű _temporary contract_on vagyok, ami miatt egyrészt mindenki kevesebbet adózik és jobban jár, másrészt csak átmeneti adószám jár érte, ami a semminél sokkal több, de az igazinál kevesebb. Az ugyanis errefele a személyi szám.

A gyakorlatban ez leginkább apróbb kényelmetlenségeket jelent: Svédországnak van egy olyan Dél-Korea stichje, hogy olyan weboldalak, amik pénzügyekkel is foglalkoznak (helyi BKV, helyi eBay, telefonszolgáltató etc.) regisztrációkor megkérdezni a _personnummer_ed, azaz az adószámod, ami nélkül nem engednek regisztrálni, és az átmeneti verziót ebből nem fogadják el. Ettől még tudok bérletet venni, telefont feltölteni, ilyesmi, a helyi eBay nem annyira frekventált, helyett van aktív apróhirdetőoldal, ahol ugyan nem kell az ominózus szám, de a hirdetésfeladáshoz kell a) nem-prepaid telefon b) olyan dombornyomott kártya, amit egy skandináv országban állítottak ki, nekem pedig egyik sincs-lesz valószínű a következő szűk hat hónapban.

Apropó bank, szerdán megyünk számlát nyitni, az első fizum után végre lesz koronában pénzem, és nem fogok függeni a forint árfolyamingadozásától, mert most a forintszámlámról költök a magyar dombornyomott Visámmal svéd koronában. A bank sajnos csak electron-kategóriájú kártyát hajlandó adni nekem, szóval a neten továbbra is a magyart kell majd használnom, apróhirdetések feladásához pedig majd segítséget kérek egy kollégától.

Itt egy hajó, átvezetőnek, meg egy kép arról, hogy felkerült a cég matrica formájában is a laptopomra.

A munkában ma nem történt semmi különös, holnap megyünk a várva várt munkaretreat-napra, a Titkos Helyre, ami valószínű a főnököm nyaralója lesz, mint azt kollégák a kávé mellett tippelgették. Izgalmas lesz.